Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

(1939) építettek Alsógallán. Saját temetője volt a községnek. 78 Alsógalla, a bányaközségek település-egészségügyi és közegészségügyi viszonyai elszomorítóak. A csatomázás hiánya, a szemételtávolítás megoldatlansága, a nem megfelelő, sokszor fertőzött ivóvíz stb. oka és forrása volt a múlt század végén, a XX. század elején a legkülönbözőbb, elsősorban a fertőző betegségek terjedésének. De pusztított a tbc, a gyermekhalandóság is. Az anya- és gyermekvédelem igen kezdeüeges volt a bányaközségekben. Ezt a munkát a Stefánia Szövetség nevű országos szervezet helyi csoportjai igyekeztek ellátni. A községi képviselő-testület álláspontja nem volt egyértelmű ebben a témában; pl. 1926-ban segélyt szavaztak meg működésük támogatására, 1938-ban 15:2 arányban elvetették a helyi anyaés csecsemővédelmi munka szervezését, erősítését azzal az indokkal, hogy Bánhida közel van, és inkább a bánhidai intézetet támogassa a képviselő-testület az erre a célra fordítható pénzzel De hátráltatta a munkát a korabeli hivatalos felfogás is: az anya- és csecsemő-, gyermekvédelem terén kifejtett orvosi munkáért a bányatárspénztári orvosok külön juttatást, elismerét nem kaptak.

79 A közfürdő, strandfürdő hiánya mind égetőbben jelentkezett az alsógallaiak életében. Erre próbált megoldást keresni a képviselő-testület. Az 1936. július 12-i közgyűlés javasolta, hogy az elöljáróság, építészeti bizottság mérje fel, hogy a lövölde előtti tér forrásvizét fel lehetne-e fogni, s a mélyedésből cementezéssel fürdőmedencét lehetne-e kiépíteni'?! A felmérés eredménye: 20 m hosszú, 8 m széles, átlagban 1,20 m mély medencét lehet kialakítani. A forrás percenként 16 1 vizet ad, s nyáron sem apad ki. A képviselő-testület úgy döntött, hogy átengedi a községnek a fürdő létesítéséhez szükséges területet; helyette a község külterületén kell közkutat (a sertések fürdetésére is használhatót) kialakítani. A költségek fedezésére az inségjárulék felhasználását javasolta a képviselő-testület. A terv megvalósulását bizonyítja a fürdőkezelő alkalmazásáról és a fürdőszabályok megállapításáról "született" 1937. szeptemberi képviselő-testületi döntés. Cél: a fürdő épségének, tisztaságának biztosítása.

80 ; Alsógalla kútjainak vize az egészségre ártalmas. Ezen az ismert tényen úgy kívánt segíteni a községi önkormányzat - más lehetőség híján -, hogy egy un. "zöldkeresztes kút" létesítéséről döntött 1940 októberében. A költségekhez a község 1.000 P-t biztosítana az 1941. évi költségvetés terhére, a többi költséget a Közjóléti Szövetkezet fedezné. Még 1892-ben határozott a képviselő-testület arról, hogy még abban az évben ki kell alakítani a községi jégvermet.

81 1928-ban, miután Alsógallán nincs állatorvos s nem körorvosi székhely, a közegészségügyi törvény értelmében új képesített húsvizsgáló munkába állításáról határozott a képviselő-testület (a jelenlegi húsvizsgáló idős, beteg ember). 1930-ban névszerinti szavazással döntött a képviselő-testület arról, hogy a felsőgallai vagy a bánhidai állategészségügyi körhöz kíván-e csatlakozni a község; az utóbbi mellett döntöttek, Bánhida székhellyel. 1934-ben hasonlóképpen azzal a kiegészítéssel, hogy ha esetleg Bánhida község önállósodni kíván, Alsógalla is önálló állatorvosi állást létesít.

82 Az egészségügy-szociálpolitika Összetartozó fogalmak elméletben, a mindennapi gyakorlatban egyaránt. A szociális gondoskodásra mint általában minden település, Alsógalla is igen keveset tudott áldozni. A maximum, amit a községi képviselő-testület, elöljáróság e cél érdekében tehetett: inségenyhítő akciók szervezése; az inségjárulék felhasználása úgy, hogy a munka-