Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

Szövetségnek; segélyezte a tanfolyamra küldött saját dolgozóit (Eichardt Gyula h. aljegyző, Mayer József közig, gyakornok); a római katolikus egyházat a Szent István és Szent Imre szobor beszerzésében, a templom felújításában, külső tatarozásában. Segített a kisiparosok segélyezését biztosító kölcsönalap létrehozásában. 46 Fontos volt a községi önkormányzat számára a tanítók, az aljegyző lakásügyének rendezése; a plébánia építése, majd rendben tartása; a községi bérletek pontos behajtása, mert "pénz nélkül a községi háztartást vezetni nem lehet." 47 Sokat tett a képviselő-testület, a helyi önkormányzat a községfejlesztés-községrendezés érdekében. A magas pótadó, sokszor a csak pótköltségvetéssel teljesíthető költségvetési előirányzat igen megnehezítette a képviselő-testület munkáját, annál is inkább, mivel a fejlesztési, rendezési, építési, útjavítási, villamosítási, közlekedési stb. gondok szinte egyszerre jelentkeztek. Alsógallának faiskolája nem volt, így a szomszéd községekkel közösen Mocsán létesítettek faiskolát. A Levente Egyesület részére sportpálya kialakítása céljából telket vásárolt a község. 48 A Vasút utcai tönkrement fahíd helyett vasbeton hidat tervezett a képviselő-testület. Végül a magas költségek, egyéb kiadások miatt a meglévő kijavítása mellett döntött a testület. A szennyvízcsatorna feletti hidak létesítése a MÁK Rt. feladata. A törvényhatósági útnak Alsógalla főutcáján keresztül haladó átkelési szakaszán egységes hidak készítéséről határozott a képviselő-testület. 49 Hídmérleg beszerzéséről, működtetéséről; gabonatisztító vásárlásáról, üzemeltetéséről; községi kutak létesítéséről is döntött a képviselő-testület.

50 Az 1890:1. tc. 36. paragrafusa érteimében már 1894-ben kijelölték, hogy Alsógallát mely közlekedési közút hálózatba kívánják bevonni. Az ezirányú érdemi munka nyomai az 1920as évektől követhetők nyomon. Sok ellentétes intézkedés után határozott úgy a képviselőtestület 1928-ban, hogy a Tarján-Alsógalla útnak a vicinális utak sorából történő törléséhez nem járul hozzá, de nem kapcsolódik be a Tarján-FelsŐgalla vicinális út építésébe sem, mivel az a község teherbíróképességét meghaladja és kiépítésében egyáltalán nem érdekelt. Az ügy kimenetele ismeretlen, de azt tudjuk, hogy Alsógalla képviselő-testülete még 1932-ben is tiltakozott a Tarján-Felsőgalla érdekeltségi körbe történő felvétel ellen. 51 Elhúzódó, vitatott téma volt az Alsógallát Tatabányával összekötő Vasút utca kiépítése a fedezet biztosítása és az út minősége miatt. A községi Önkormányzat az egyenes út kiépítése érdekében a szükséges ingatlanok megvételéről, sártalanítása érdekében pedig 15 vagon salak megszerzéséről intézkedett.

52 Hasznos, az egész település érdekét szolgáló kezdeményezés volt, hogy az Alsógalla határához tartozó Suligai telepet rendes út kösse össze az anyaközséggel. Ennek érdekében és hogy a régi egyutcás Alsógallának utcarendszere és számozott házai legyenek - intézkedjék a községi elöljáróság. A 15 javasolt utcanevet és a későbbi utcanévváltöztatási javaslatot a képviselő-testület elfogadta.

53 Az építkezések, felújítások sorában első helyen állt a községháza. Mikor eldőlt, hogy új községházát építenek területkiegészítéssel, a régi átalakítása leszűkült először az aljegyzői lakás és a csendőrpihenő kialakításának tervére (a meglévő épület kiegészítésével). Majd elhatározta a képviselő-testület, hogy a régi községháza épületet az ifjúsági egyesületnek adja a község; s céljuknak megfelelően átalakíttatja. Végül részben cselédlakás lett belőle (kiegészítő helyiségek hozzáépítésével). A régi cselédlakások faanyagát a községi fürdőház-