Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

zetőjegyző, ha az egyes ügyek előterjesztése után vita bontakozott ki, összegezte az elhangzottakat. Az ellenvéleményt vallókat igyekezett megnyerni a maga, illetve a hivatalos álláspont számára. A várható viták megelőzésére törekedett a bizottságokban végzett munka során. Ritkán szavazták le, ami a főjegyző jó előkészítő munkáját, valamint a közte és a képviselő-testület közötti összhangot mutatta. A bíró szerepe a képviselő-testületi üléseken általában a formális elnöklésben merült ki.

28 ^ ;f? ,

: ;

;. , A jegyzőnek a bíróval együtt mint a községi elöljáróság vezetőinek igen sokirányú tevékenységet kellett kifejteniök ahhoz, hogy a község a törvényben biztosított jogainak és kötelességeinek eléget tehessen. így a község azontúl, hogy saját belügyeiben határozott, szabályrendeleteket alkotott, melyeket saját elöljárói hajtottak végre, de a megyei kisgyűlés hagyta jóvá. Mint fentebb szóltunk róla, Alsógalla község szervezési szabályrendeletét 1920. augusztus 7-én fogadták el, melyet némileg az 1926. április 26-i rendes, majd az 1930. október 9-i rendkívüli közgyűlésen módosítottak. A vágóhídi és húsvizsgálati szabályrendeletet az 1935. február 7-i, a népfürdőről szólót az 1941. szeptember 15-i közgyűlés fogadta el. Szabályrendelet készült az OM (országmozgósítási) díjnoki állás szervezésére, a vigalmi adó-, a mérlegdíjak szedésére vonatkozóan hogy csak néhányat említsünk.

20 Rendelkezett a községi elöljáróság, a községi önkormányzat a község saját vagyona felett; adót vetett ki, hajtott be; gondoskodott az utakról, közlekedésről, villanyvilágításról, tűz- és közrendészetről, az iskolákról; intézkedett szociális ügyekben stb. - minderről később konkrétan is szólunk. Egyszóval: gyakorolta mindazokat a jogokat, teljesítette mindazokat a kötelességeket, amelyek a törvény szerint megillették. Szóltunk már arról, hogy a vizsgált időszakban ki volt Alsógalla község bírója, jegyzője, szóltunk teendőikről, de nem szóltunk arról, hogy az egyre izmosodó, növekvő lélekszámú nagyközség jegyzője csak szakmai segítséggel tudta feladatát ellátni. 1925-től már mint körzeti forgalmi adóhivatal működött az alsógallai forgalmi adóhivatal. Ide tartozott Vértesszőlős, Vértestolna, Tardos, Tarján, Héreg, Gyermely, Szomor község forgalmi adó fizetése szempontjából. Természetes volt tehát a jegyző kérése, előterjesztése: plusz egy fő beállítását a jegyzői irodába és az aljegyzői állásnak adóügyi jegyzői állássá való átszervezését javasolta a községi jegyző a képviselő-testületnek. 31 Az aljegyzői állás betöltésére 1931-ben került sor, amikor is közfelkiáltással Eichardt Gyula okleveles jegyzőt választotta meg a képviselő-testület. 1940-ben kisegítő munkaerő alkalmazásáról, 1942-ben az imoki állásnak segédjegyzői állássá történő átszervezéséről döntött a képviselő-testület. Betöltésére 1943. január 18-án került sor, amikor is Farnadi Jakabot a képviselő-testület megválasztotta, majd novemberben az alispán kinevezte. 32 2. A képviselő-testület hatásköre, tevékenysége A községi képviselő-testületek részben önkormányzati, részben igazgatási jogkört töltöttek be. Az önkormányzati jogkör főbb területeiről már szóltunk. A község igazgatási jogköre lényegesen különbözött a község önkormányzati jogkörétől. A községi elöljáróság köteles volt végrehajtani a törvényeket, felsőbb rendeleteket anélkül, hogy abba a községi önkormányzat beleszólhatott volna. Ilyen jogkörök voltak: a községi