Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

A körjegyző ugyanazt a szerepet töltötte be a jegyzői kör összes községében, mint a jegyző saját községe területén. 13 A község önkormányzati jogait az 1886: 22. és az 1929: 30. te. alapján testületi szerve, a képviselő-testület útján gyakorolta. Általában minden 100 lakosra esett egy képviselő. A képviselő-testület felerészben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakosokból vagy meghatalmazottjaikból, felerészben pedig a választóközönség választottaiból és az állásuknál fogva szavazati joggal bíró elöljárósági tagokból állt. 14 A diplomások adóját kétszer kellett számítani. 15 A képviselő-testület tagjait 6 évre választották. A gyűlések elnöke a bíró vagy helyettese a törvény bíró. A rendes közgyűlések számát, idejét, ügyrendjét a község szabályrendelettel állapította meg, "azonban minden község köteles volt a jövő évi költségvetést augusztus 20-ig, az előző évi zárszámadást pedig olyan időben megtárgyalni, hogy az május l-ig a főszolgabíróhoz felterjeszthető legyen." 16 A képviselő-testület bizonyos ügyek intézését a tagjaiból alakított bizottságokra ruházta. Voltak olyan bizottságok melyek a képviselő-testület helyett intézkedtek, határozatukért nem tartoztak felelősséggel a képviselő-testületnek. Ilyen volt pl. az igazoló választmány. A képviselő-testület határozatait és a törvényhatóság rendeleteit a községi elöljáróság hajtotta végre. Azokat a községi elöljárókat, akiknek megbízatása nem élethossziglanra szólt, a tisztújítószéken választották (felkiáltással vagy név szerinti szavazással), melynek elnöke a főszolgabíró volt. A kijelölés jogát a képviselő-testület gyakorolta. 17 Alsógalla képviselő-testülete, községi önkormányzata létrejöttének, tevékenységének folyamatos áttekintése források hiányában lehetetlen. Mindössze egy-két közvetett utalást ismerünk a bíró vagy a jegyző személyére, a községi költségvetés alakulására az 1875-1900 közötti időből. 1900-1924 eseményeiből - képviselő-testületi jegyzőkönyvek híján - csak a község életének legfontosabb közigazgatástörténeti eseményét, a nagyközség létrejöttét ismerjük. Az 1924-1947. október 10-e közötti időszak eseményei, a község élete, a községi önkormányzat működése, tevékenysége követhető nyomon a képviselő-testületi jegyzőkönyvekben. Körjegyző 1892-1898: Huber József, őt követte Stamler Sándor. A bírói székben ült 1892-1894-ben Reinhardt János, 1894 novemberétől 1897-ig Andorfer István, 1897 januártól 1899 végéig Hubert János, 1900-1901-ben Kiprich József. Törvénybíró volt 1892-től 1897-ig Hubert János; 1897-től 1900-ig Kiprich József. 18 A múlt század végén a bírói-pénztárnoki tisztséget ugyanaz a személy töltötte be. Reinhardt János bíró ellen az 1894. április 10-i közgyűlésen "emeli fel szavát" a képviselő-testület; testületileg lemond, mivel Reinhardt Jánost a tisztújításkor nem választották meg, csak Pőcze János tatai járási főszolgabíró jelölte. így kívántak tiltakozni a "hatalom" ellen. Az 1894. november 20-i közgyűlés tárgyalta Reinhardt János volt községi bíró és pénztárnok sikkasztási ügyét. Az 1885., 1888., 1889-1893. évekbeni sikkasztása (370 ft 30 kr) bizonyítható. A képviselő-testület határozata értelmében a fegyelmi eljárást meg kell indítani; a sikkasztott összeget és kamatát vissza kell fizetni. Reinhardt az 1895. március 29-i közgyűlésen felelt a "vádakra". 19 Elsősorban Komárom megye, de közvetett úton az egész ország lakosságát foglalkoztatta az 1895. decemberi vármegyei közgyűlésen Sárközy Aurél főispán, a Turul-Bizottság elnöke által útjára bocsátott kezdeményezés: a Bánhidán felállítandó Turul-Emlékmű megvalósítása.