Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása

Az idegenforgalmi hivatalok vezetőinek az OMJ.H (Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal) szakmai utat szervezett: Budarjest-Kecskemét-Szolnok-Debrecen-HajdúszoboszlóBeregszász-Akriaszlatma-Verecke-Uzsok-U^ -Miskolc-Aggtelek-Losonc-Eger-LiUafüred-Görömböly-T^ útvonalon. Ezen a város megbízásából Deseő Győző is részt vett Az Idegenforgalmi Bizottság 1939. június 30-án tartott ülésén megállapíthatta, hogy sok vonatkozásban javultak az idegenforgalom fogadásának feltételei. Ugyanakkor sok probléma is adódott. Reusz Ferenc javasolta, helyezzenek el panaszkönyvet az Idegenforgalmi Hivatalban. Szívós Waldvogel József piaci rendőrség felállítását kérte, s felpanaszolta, hogy az utasok közül sokan lemaradnak a LévaEsztergom-Budapest autóbuszjáratról. Megoldásként Léva és Esztergom közötti buszjárat indítását ajánlotta, és sürgette Esztergom környéki kirándulások szervezését Waldvogel szerint későn nyit a hajóállomás pénztára, s a szomszéd Párkányban olcsóbb a vendéglői ellátás is. Dr. Brenner Antal felszólalásában azt kifogásolta, hogy az ásatások csak az egyház által kiadott külön belépőjegyek ellenében látogathatók. Javasolta ennek a - szerinte helytelen gyakorlatnak a felülvizsgálatát. A háború, ha egyenlőre még szelídebben is, de már éreztette hatását Októberben beszüntették az Esztergomból induló autóbuszjáratot, s ezzel párhuzamosan több fővárosi összekötetést biztosító vonatot is. Az ősz folyamán ismét szó esett a város idegenforgalommal kapcsolatos áldozatvállalásáról. Az áttekintés során kiderült, hogy egyes városok egyáltalán nem terveztek ilyen kiadásokat. Esztergom a középmezőben foglalt helyet, mivel 1939-ben 1800 P-t, Kecskemét 3250-et, míg Baja csak 400-at fordított e célra. A város idegenforgalmának irányítói 1940 februárjában ismét meghirdették a szokásos évi idegenvezető tanfolyamukat Ezúttal 5-6 pengős vezetési díj ígéretével csábították a résztvevőket, akiknek még fizetni sem kellett a tanfolyamért. A közeljövő feladatainak meghatározása során az Idegenforgalmi Bizottság 1940 március elején tartott ülésén tárgyalták a Tiszti Üdülő környékének rendezését, az utcai szennyvizek elvezetését, a sétányokon a kerékpárosok megrendszabályozását, heti autóbuszjárat indítását Dobogókőre, a menetrendek nyilvános helyen történő kifüggesztését és a rendszeres térzenét, a nyaralóújság ismételt kiadását Az első számot május 15-ére várták, de pénz hiányában nem jelent meg. Sürgették továbbá a Kovács-pataki kirándulóhely megindítását - ez viszont a kikötőhely alkalmatlansága miatt nem valósult meg. Gyermekjátszótér létesítéséről, turistatérképről, ismerkedési estek rendezéséről, emléktárgyak árusításáról, a Csitri-sziget cserkésztáborrá alakításáról születtek javaslatok. Kevéssel a bizottság ülését követően megszületett a megállapodás az Árpád-házi királyi palota, a Kincstár, a Képtár és a Kripta belépőjegyeiről. Ennek eredményeként azok azonos árban voltak megvásárolhatók a helyszínen és az Idegenforgalmi Hivatalban. A jegyekből befolyt összegből a város is részesült E magállapodás 1943. december 18-áig maradt érvényben. Ekkor a változott viszonyokra tekintettel kivonták ezeket a jegyeket a forgalomból. Hasonló siker koronázta a város diák- és turistaszálló létesítés érdekében folytatott tárgyalásait is. Az Idegenforgalmi Hivatal és az OMIH közötti megállapodás eredményeként 5-7 ezer P költséggel a volt villanytelep épületében diákszállót akartak kialakítani. A tervet e képviselő-testület 1940. május 21-i ülésén hagyta jóvá azzal, hogy az épület berendezése öt esztendő múltán a város tulajdonába megy majd át. A tárgyi feltételek javulása ellenére változás következett be az Idegenforgalmi Hivatal élén. 1940 júniusának végén Deseő Győző egészségi állapotára hivatkozva lemondott állásáról. Ezt a tényt a 170/1940. kgy. sz. határozatával tudomásul vette a közgyűlés, s egyidejűleg intézkedett az idegenforgalmi kisbizottság megalakításáról.

(22) Ennek tagja lett Szívó Waldvogel József, Reusz Ferenc, Obermüller Ferenc, dr. Marczell Árpád, dr. Darvas Géza, Einczinger Ferenc és