Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII--XIX. század fordulóján, Bajnán

Jegyzetek 1. Andorka Rudolf - Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (XVIII-XIX. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata. Agrártörténeti szemle 1984. 3-4. szám. 433.1. 2. Komárom-Esztergom vármegyei Levéltár - Esztergom vármegye nemesi közgyűlésének iratai XII. (A továbbiakban: árvaszámadás) 3. Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig. Bp. 1977. 78-89.1. A későbbiekben Tárkány Szűcs Ernő így fogalmazott: „Az árva gyermek az életben maradt szülő gondjaira maradt, de ilyen esetben leginkább a nagyszülők valamelyike állt helyt, amelyiknek ez jobban módjában lehetett. Ha az apa halt meg, és a körülmények úgy hozták, hogy a gazdaság vitelére az anya vagy a szülők nem voltak képesek, az árvák érdekeinek védelmére gyámot rendelt ki a komaság, a rokonság vagy idegenek köréből." Tarkányi Szűcs Ernő véleménye szerint is a földesúrnak volt joga a gyám kijelölése. Pontosan meghatározza a gyám kötelességeit: „A meghalt szülő teljes vagyonáról leltárt készítettek, és ebben elkülönítve feltüntették, hogy az osztódás alkalmából mi jutott az árváknak, özvegyeknek." Véleménye azonos Degré megfogalmazásával: „A jobbágyárvákra és a vagyonuk kezelésére a földesúr volt köteles felügyelni,... 1765ben Mária Terézia a megyéket kötelezte, hogy a gyámok tevékenységét ellenőrizzék." Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások Bp., 1981. 4. Szilágyi Miklós: Mezővárosi társadalom és műveltség Gyomai tanulmányok, Gyoma 1977. 581.1. 5. Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII-XVIH. században (Kiadva: Fejezetek Pest megye történetéből Bp. 1990. 165.1.) 6. Győrffi György: Az Árpád kori Magyarország történeti földrajza II. Bp. 1987. 228.1. 7. U.o.: 302.1. 8. U.o.: 305.1. 9. U.o.: 308.1. 10. U.o.:315.1. 11. U.o.: 224.1. és Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma Bp., 1973. 44.1. 12. Győrffi György i.m. 224., Némethy: Series parochorum 17.1. 13. Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv, Tatabánya, 1988. 74-75.1. 14. Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom vármegye történetéből. Esztergom 1892. 98 .1. 15. Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása Bp., 1943. 147.1. A névsor: Nagy Ambrus, fia Miklós, Kis Máté, fia Gergely, Márkus István, fia Lőrinc, Fazikas Bálint, fia Mátyás, Ágoston Máté, Pallér (?) István, Szakács Tamás, fia János, „szógája" Éliás, Türk Imre, fia Márton, Balok János, Ajta (?) Lukács, fia Albert, Bódizsár „bíró", Budáni (?) János, fia János, Szakács Mihály, testvére János, testvére Palkó. 16. Osváth Andor: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék története Bp.-Sashalom, 1938. 223.1. Borovszky Samu: Esztergom Vármegye és Esztergom szabad királyi város monográfiája Esztergom, é.n. 6.1.