Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Kántor Klára: A nemesi genealógia fonásai a Nyitra vármegyei levéltárban
tára a Pozsonyi Állami Levéltár (Státny Archív Bratislava), fióklevéltárjai Bajmócon és Trencsénben, majd 1961-től, ezek összevonásával Nyitrán; a Közép-Szlovák területen a Besztercebányai Állami Levéltár (Státny Archív Banská Bystrica), fiókok Biccsén és Rimaszombatban; végül a Kelet-Szlovák területen a Kassai ÁL (Státny Archív Kosice) az eperjesi és a lőcsei fióklevéltárakkal. Az 1969-es levéltári törvény értelmében az addigi fióklevéltárak (a rimaszombati kivételével) Állami Levéltárakká minősültek át. E levéltárak iratanyaga azonos fondtípusokra épül: a történeti vármegyék és a hozzá kapcsolódó járási főszolgabírók iratai, a polgári és szocialista korszak középszíntű igazgatási és gazdasági szerveinek iratai, valamint kisebb családi levéltárak, letétek és gyűjtemények alkotják. A községi és városi levéltári anyagot az - 1969-es törvény által hivatalosan is felállított - járási levéltárak gondozzák. A genealógia forrásai a Nyitrai Állami Levéltárban Nyitra vármegye levéltáráról az első - levéltári szakirodalomba tartozó - tudósítás Óváry Lipóttól származik, aki 1875-ben, a Magyar Történelmi Társulat kirándulása alkalmával kereste fel. Jelentésében ezt írta: „Ezen különben jól rendezett levéltárban csak a közgyűlési jegyzőkönyvek, melyek a XVI. század közepétől kezdődnek, bírnak értékkel." (16-) Mai szemmel nézve nem teljesen érthető s a levéltár történeti forrásértékét indokolatlanul alábecsülőnek tűnik Óváry eme megállapítása. Mint az előző fejezetben utaltam rá, a történeti vármegyék levéltárait gyakorlatilag 1950-ig nem mozdították el eredeti helyükről. A Nyitrai Kerületi Lt. az 1950-es évek elején végrehajtott iratbegyűjtési akció keretében begyűjtött anyagát - helyszűke miatt egyelőre Trencsében és Bajmócon helyezte el. Az 1960-as levéltárszervezeti változásokat követően e két fiók összevonásával alakították meg a Pozsonyi ÁL. Nyitrai fióklevéltárát, s az iratokat visszaszállították Nyitrára, a volt börtönépületbe. Ez az elhelyezés már akkor sem tűnt megfelelőnek, de csak az 1969-ben bekövetkezett önállósodás nyomán kerülhetett sor az újabb költözésre. Jelenleg a levéltár őrizetében lévő mintegy 7500 ifm anyagot Vágsellyén, az 1599-ben emelt jezsuita kollégium nemrégiben felújított patinás épületében őrzik, az igazgatóság Nyitra-Ivánkán székel. A többszöri költöztetés az iratok állagát erősen megviselte, s a jelenlegi tárolási feltételek (fűtetlen raktárhelységek) sem felelnek meg az állagmegóvás követelményinek. Az anyagban történő tájékozódást az 1963-ban kiadott részletes fondjegyzék (sprievodca=útmutató) könnyíti meg. Ennek felépítése némileg eltér a nálunk szokásostól, amennyiben az iratanyagot öt tematikus jellegű, ún. csoportra (skupina) osztja fel: I. közigazgatás, II. igazságszolgáltatás, III. anyakönyvek, IV. egyesületek és testületek, V. gyűjtemények. Az I. csoport a feudális- és kapitalista kori megyei és járási szintű igazgatási szervek iratanyagát öleli fel 1945-ig. A II. csoportot a U. József-kori iudicia subaltema, az abszolutizmus, a dualizmus ül. a polgári köztársaság alsó és közép szintű bíróságainak fondjai alkotják. A III. csoport anyakönyveket, a IV. néhány egylet és egyesület (Vöröskereszt, Felsőmagyarországi Közművelődési Egylet stb.), s végül az V. csoport az oklevél-, pecsét-, tervrajz- és fényképgyűjteményt valamint, valamint a céhes iratokat tartalmazza. A fondjegyzéket személy-, helynév- és tárgymutató egészíti ki.
