Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII--XIX. század fordulóján, Bajnán

meg-maradgyon. Mivel pedig ottan, a hol árvák maradnak, a földes Ur a meg hólt Jobbágynak értékében nem részesedhet, hasonló képpen az ollyaün Javak, mellyek valakinek osztálban jutottak, ha szintén ennek is Mag-nélkül halála történnék: a többi élő osztályos Atyafiakat illetik, arra való nézve, hogy minden törtéhető sérelem el távoztassék, az Magvaszakadt Jobbágyoknak maradott javaiml az Uraság tisztyei önnön maguk ez után semmi rendelést ne tegyenek: hanem mint ezek az Ur széken annak rendgye, és módgyaszerént elöl vetetödgyenek, és az 30 dik Titulusnak értelmeszerént el-végeztessenek, annak utána pedig az Vármegyének Törvény székére hozattassanak." A 7. pont 1. parag.-a is ezekkel a kérdésekkel foglalkozott: „Mint hogy az földes Urat mint Árváknak Pártfogóját, és Gyámolóját meg-hólt Jobbágyi Maradékinak jgond-viselése azon-kívül is illeti; arra-való nézve az meg-hólt Jobbágyok-után maradott Ertékjek-éránt leendő Conscriptióért, a vagy az Árvák-között teendő Osztályolért semmi-némű Bért, vagy Taxát venni szabad nem lészen."

<48) Az úrbéri tabella szerint 1 telekre 20 hold szántó, 5 szekeres rét jutott. Ehhez kiegészítésként 5 5/8 hold szántó került Egy egész telkes jobbágy 52 nap igás robottal, minden terméséből kilenceddel tartozott. 1 forint árendát fizetett, egy öl fát kellett beszállítania az erdőről, 6 fontnyi fonást kellett végeznie, beadni egy icce kifőzött vajat, két kappant, két csirkét és 12 tojást Száznegyven örökös jobbágyot, akik vagy egész, vagy fél telek után viselték a terheket, írtak össze. 46 házas zsellér és 21 hazátlan zsellér került fel a tabellára. A házas zsellérek évi egy forint árendával és 18 nap gyalog robottal tartoztak. Egy hazátlan zsellér terhe 12 nap gyalog robot volt Az urbárium körüli per hosszú évtizedekig tartott, története most messze vezetne. A község egyik panasza az volt, hogy a földesúr konvenciós szolgái, de a konvenciót kapó halászok, erdőkerülők, akiknek földje, állatai vannak, kivétettek a porció fizetés alól. A község terhei olyan nagyok, hogy felszámlálni sem tudják, panaszolták a vármegyének.

<49J Az 1770-1771-ben készített vármegyei összeírás például 61 házas zsellért és 50 hazátlan zsellért talált. Az urbáriumban nem szereplők zöme pásztor volt, uradalmi napszámos vagy iparos.

<50) Az uradalom tisztjei feltehetően csendben támogatták is az uradalmi alkalmazottak nem megfelelő adómorálját. 18 uradalmi alkalmazottból 10-nek volt elmaradása 1771-ben a községre kivetett hadi és házi adóból: uradalmi hajdúknak, erdőkerülőknek, béreseknek, fejőgulyásnak, göbölösnek. (51) Ebben az évben egy vármegyei összeírás szerint Bajna létszáma 1443 fő volt, az esztergomi járásban csak Szentgyörgymező mezőváros haladta ezt meg. Az első hivatalos magyarországi népösszeírás szerint 1784-ben valójában 1429 lakója volt Bajnának, a 725 férfiből 1 pap, 37 nemes, 1 tisztviselő, 7 polgárnak számító iparos, 118 jobbágy és 96 örökösük, 157 zsellér és 41 egyéb feglalkozású, állapotú férfi. Az 1-12 év közti fiúk száma 204 volt a 13-17 év közöttieké 58.

(530 Ebben az időben, feltehetően a II. József korszakára jellemző bürokrácia eredményeként tűnnek fel az első adatok az elhalálozott, árvákat visszahagyó jobbágyokról. Zsirkai Péter fél telkes jobbágy után 259 forint 75 dénár vagyon maradt adóssága 64 forint 80 dénár volt. A vagyon néhány jellemző tétele: ház egyéb épületekkel 90 forint, egy pár ökör 40 forint másik pár ökör 35 forint, egy szekér 16 forint az alsó szőlő 26 forint, pincés szőlő 20 forint, boros pince 8 forint. Az urbárium alapján elrendelt összeírást a község jegyzője készítette, s olyan alapossággal írta össze a vagyontárgyakat, hogy 7 tál és 4 tányér is felsorolásra került.

(54

'' Nagy György féltelkes jobbágy halála után 100 forint 48 dénár maradt. A ház 60 forintot ért, egy pár ökör 36 forintot A vő, Hanácsek Pál, korábban hazátlan zsellér költözött be a házba az özvegy mellé. Amikor azonban a legidősebb fiú alkalmassá vált a jobbágyi kötelezettségek ellátására, a vőnek vissza kellett adnia a házat de a költségeit meg kellett téríteni. „Egy istálló újjonnan épített házának és konyhának falait agyagbul fel-rakta, melly a két rendbéli építése becsültetett 30 forintra, ezen kívül csinált egy kis pincét, sertés és tyúk ólat