Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kántor Klára: A nemesi genealógia fonásai a Nyitra vármegyei levéltárban

be (pl. Bars, Nyitra, Zólyom, Árva, Trencsén levéltárai), de e levéltárosok lényegében hivatalnokként működtek. A szlovákiai közigazgatás újabb átszervezése nem sokáig váratott magára, ugyanis az 1927. évi 125. tc. 1928. június 30-i hatállyal eltörölte az addigi megyerendszert s helyébe a központi, tartományi igazgatás rendszerét helyezte. Az 1928. évi 92. tc. egész Szlovákiára kiterjedő fennhatósággal létrehozta a belügyi igazgatás legfőbb szerveként a Tartományi Hivatal (Krajinsky Urad) intézményét. (8) A járások - változatlan területi felosztásban továbbra is megmaradtak, mint alsóbb szintű közigazgatási egységek. A volt megyei hivatalok funkciói megoszlottak részben a Tartományi Hivatal, részben a járási hivatalok között. Az 1920-as évek eleje óta kísértett egy szlovák nemzeti levéltár fölállításának óhaja, s az 1928-ban létesített Tartományi Levéltárban (Krajinsky Archív) most ez látszott megvalósulni. A Pozsonyban működő Tartományi Levéltár amellett, hogy természetszerűleg gyűjtötte a közigazgatás legfőbb szervének, a Tartományi Hivatalnak iratanyagát, lényegét tekintve mégis inkább a szlovák levéltárak egyfajta „eszmei" egysége volt, figyelembe véve azt a körülményt is, hogy a történeti levéltárak anyagát továbbra sem mozdították el helyükről. Tekintettel arra, hogy a megyerendszer felszámolásável egyidejűleg a megyei levéltárosi állásokat is megszüntették, a levéltárakat zárva tartották, kulcsaikat a járási hivatalok őrizték. A Tartományi Levéltár minden fogyatékossága ellenére jelentős helyet foglal el a szlovákiai levéltárügy történetében. Az ebben az intézményben dolgozó kis létszámú (3-5 fő) kutatógárdának sikerült a levéltárosi munkát tudományos színvonalra emelnie/

90 A II. világháborút előkészítő lépések sorába tartozott Csehország és Szilézia német okkupációja, illetőleg az ún. önálló Szlovák Állam létrehozása. Az 1939. évi 190. tc. elrendelte Szlovákia közigazgatásának ismételt átszervezését. Ennek értelmében megszűnt a tartományi igazgatási jelleg, és 1940. január l-jétől visszaállt a megyerendszer. Az újonnan felállított, ugyancsak 6 megye területe és részben elnevezése, ül. a megyeszékhelyek megváltoztak: Pozsony m., Nyitra m., Trencsén m. (Trencanská z.), Tátrai m. (Tatranská 1), Sáros-Zemplén m. (Sarissko-Zemplínská 2.), Garamvölgyi m. (Pohronská z.), székhelyeik: Pozsony, Nyitra, Trencsén (Trencín), Rózsahegy (Rozumberok), Eperjes (Presov), Zólyom (Zvolen).

( -) A megyei igazgatás szerkezete és működése lényeges vonásaiban megegyezett az előző, 1923-1928 közötti megyei igazgatáséval, amennyiben a megyei adminisztrációt a Belügyminisztérium által kinevezett főispán (zupán) vezette az átlagosan 70-75 főnyi szaktisztviselői gárdával. Az 1940-45 közt működött megyei hivatalok által termelt iratanyagot az 1950-es évek elejétől kezdték begyűjteni az illetékes területi levéltárak. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. április 9-i 26. és augusztus 23-i 90. számú rendeletei törölték el véglegesen a közigazgatás megyei beosztását. Röviden összegezve a szlovákiai levéltárak 1918-1945. közötti történetét, azt a megállapítást tehetjük, hogy habár több ízben felvetődött egy olyan nemzeti levéltár létrehozásának igénye, amely Szlovákia történetére vonatkozó legfontosabb dokumentumok gyűjtése mellett elláthatta volna a vidéki levéltárak szakmai irányításának feladatát, ebben az időszakban nem valósult meg, s az egész levéltárügyet a szervezetlenség, az egységes elveken nyugvó szemlélet, valamint a tudományos műhelyek szinte teljes hiánya jellemezte. AII. világháborút követően az 1949-es reformig Szlovákia közigazgatási beosztása a régi járásokra alapozódott. A járási hivatali rendszer - amely gyakorlatilag 1918 óta folyamatosan működött szűkebb vagy tágabb hatáskörrel - egyidöben csupán irattárakat tartott fenn, amelyek a későbbiekben fokozatosan alakultak át (1945-től) levéltárakká, míg végül az 1969-es levéltári törvény hivatalosan is létrehozta a járási levéltárak intézményrendszerét.