Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén

Az özvegy nők közül csupán Lederberger Mihály özvegye, Mária tudott teljes gazdaságot vezetni (21 hold földön, 17,5 kapásnyi szőlőben -14 állatot, köztük 6 ökröt tartott). (79.) 20 olyan asszonyt tartottak nyilván, akiknek egyetlen jövedelemforrása a - gyakran töredék szőlő volt. Az idős férfiak gyakran egyáltalán nem rendelkeztek telekkel, csak néhány állattal és jelentős szőlőterülettel. Ekkor a jegyzékek sorszámából következetethetünk, hogy a fiúk az apai földet művelik - valószínűleg közös háztartásban élve (ez esetben) a fiatalokkal. Spajer 182/2.: Petrus 18/1.: Joannes 185/1.: Josephus 67 éves, zsellér 34 éves, 1/2 telkes 33 éves, 1/2 telkes dicalis: 8.: Ökör: 2 38/A.: ökör: 4 38/B.: tehén: 2 tehén: 6 tehén: 4 föld: - ló: 4 ló: 4 szőlő: 7,5 kapás föld: 21 hold föld: 18 hold termelt: 50.: szőlő: 4,5 kapás szőlő:5,5 kapás bor: 17,5 akó termelt: gabona: 42,5 18.: gabona: 44 kereszt kereszt 78.: bor: 28,5 akó 51.: bor: 19 akó A szőlőművelés összefogja a falu teljes társadalmát. A parasztokon kívül az iparosok is szolgáltattak szőlődézsmát, akár jobbágynak, akár zsellérnek volt minősítve. Kilenc olyan házas zsellér iparos akadt, akinek volt, 8 olyan, akinek nem volt szőlője. A hazátlan zsellérek között 5 szolgáltatott szőlődézsmát, 3 nem. A szőlővel nem rendelkező fiatalok voltak, több köztük a molnárlegény. A polgárok - az egy Tiro kereskedő kivételével, aki sem földdel, sem szőlővel, de állattal sem rendelkezett

( - mind foglalkoztak szőlőműveléssel. A 8 polgár közül, akik a gazdálkodással kapcsolatos foglalkozást űzték, csak kettőnek biztosított jelentős jövedelmet az 1/2 illetve 1/4 telek.

(81) A szántó és a szőlő arányaira jellemző példa: Joannes Szeiberth zsindelyesmester, polgár dicalis: 146.: föld: 1 hold szőlő: 12 kapás A szűkös mezőgazdasági lehetőségeket ellensúlyozta az ipar fejlett és fejlődő volta. Ez bizonyítja, hogy a kor elsősorban a falusi iparnak kedvezett, s Nyerges kedvező helyen volt: a főútvonal és a Duna mellett A német telepesek nagyobb hozzáértése, igyekezete is hozzájárulhatott, hogy 1785-ben a férfi családfők 7,7 %-a volt iparos, több, mint az országos átlag (többségük nem magyar nevű). A Józsefi összeírás 23 iparos nevét tartalmazza. Közülök 6-an polgárok: Josephus Deller, szűcsmester Antonius Gamba, kőfaragó Gábriel Hartman, pék Stephanus Joó, molnármester Jacobus Miller, mészárosmester Joannes Szeiberth, zsindelyesmester ^

83

^