Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén

Minél kevésbé civilizált, városiasabb egy népesség, annál nagyobb a házas férfiak aránya. Az országos statisztika szerint a férfilakosság 39,5 %-a volt házas, 60,5 %-a nőtlen és özvegy. A Dunántúlon 38,8 % volt házas, a legtöbben Hont és Gömör megyében, (43 %), a legkevesebben Vasban (35,9 %).

(47) Nyergesen az arányok a következők voltak: 39,8 % házas, 58,4 % nőtlen, 1,6 % özvegy. Ez a csekély eltérés a jelentős férfitöbblettel és a mezőgazdasági termelés munkaerő-igényével magyarázható. A gyermektelen család nem volt a házasok célja. 44 családfő neve alá nem jegyeztek fel gyermeket - bár lehet, hogy gyermekeik meghaltak illetve leányaik elköltöztek. Közöttük van 3 nőtlen férfi, 8 fiatal és 2 idős házaspár. Közülük többen, úgy tűnik, törekedtek a hiányzó gyermek pótlására. A 30 éves Joseph Majbergnél két rokon kisgyermek is élt, a 6 éves Franz Finker és Mária, a 44 éves Michael Lutznál élt a Tatáról jött 9 éves Joseph Lutz, a 40 éves Josephus Juhásznál a 10 éves Adalbert Kiss. Megállapítható, hogy a család átlagos nagyságát nemcsak a születések és a halálozások ténye, hanem a társadalmi-gazdasági viszonyok, a háztartás fejének anyagi helyzete is befolyásolta. Győrben például a családok átlagos nagysága 4,12 fő volt, a mezőgazdasági jellegű Szabadhegyen 4,1 fő, de még a 6-11 tagú családok száma sem volt elenyésző (9,5 %, 6,4 %, 2,7 %, 1,4 %, 0,4 %, 2,2 %). Tehát a sok gyermek általában jellemezte a város családjait. Érdekes, hogy a legnagyobb kereskedők családja volt (4,81 fő), utána az iparosoké (4,72 fő), a legkisebb a napszámosoké (3,25 fő) ! (48.) Már az 1777-es demográfiai adatok elemzéséből kitűnik, hogy az ország egy összefüggő területén (Pozsonytól Abaújig és onnan déli irányban) kevés a népszaporulat. Már a kortársak is anyagi okokkal magyarázták a gyermekek kis számát. (49.) Bár Nyerges nem tartozott ebbe az övezetbe, az anyagi helyzet és a gyermeklétszám összefüggése tagadhatatlan. (Jobb híján gyermeknek számítottam mindenkit, akit „fia" vagy „leánya" megnevezéssel írtak össze.) Gyermektelen: 44 család. (Lehettek eltávozott leányaik) 1 gyermekes: 72 család 1 Még ha voltak is össze nem írt gyermekeik, 2 gyermekes: 62 CSalád / ez a kategória a jellemző 3 gyermekes: 41 család 4 gyermekes: 33 család 5 gyermekes: 10 család 6 gyermekes: 6 család 7 gyermekes: 1 család 8 gyermekes: 2 család Érdekes megvizsgálni a valóban nagy családok helyzetét: 4.: Ladislaus Tiro, polgár, kereskedő - 8 gyermek - 11 idegen 184.: Joanes Ledergerber, 1/4 telkes - 8 gyermek igásállat: 3 tehén: 1, borjú: 1 föld9h szőlő: 3 kapás jövedelem: 10,35 Ft 11.: Jacobus Miller, 1/2 telkes, mészárosmester, polgár - 7 gyerek 11 idegen, jövedelem: 20,37 Ft 12.: Michael Menner 1/2 telkes - 7 gyerek - 12 id igásállat: 7 tehén: 2, borjú: 1 föld: 18 h szőlő: 12 kapás jövedelem: 110 Ft