Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén
Az 1786 ik Esztendőbéli Fa Hordása, mely pro Anno 1787 az Erdőben maradott füzettem ugy mint" * 3 4. „Hasább ölly Tűzre Való Fának Perceptioja és Vágásáért tett Kész Pénznek Erogatioja 1785." „Az Fogadott Szekrekért tett Erogatio, melyek az Ölly Fát a Dunához Le Horgyák 1785. „Az Erdőben el adott ölly Fákért bé vétetett Pénznek Percepciója, a Fának Erogatioja 1786." „Az kész Pénznek Percepciója, az el adottott fönt álló, és Különféle feküvő Fábul, s Veszőbül 1786." im A nyergesújfalusi erdei ispánsági anyag a Prímási Levéltárban elvileg külön fondot alkot - hozzávetőleg a város környékére, az esztergomi járásra terjed ki. A magyar nyelvű (a keresztneveket magyarosan használják) anyag két kéz munkája. Egy szabályos írnoki írás mellett felfedezhető egy betűvetéshez nem szokott kéz alig olvasható munkája - valószínűleg Kereszty Péter, Nyergesen lakó erdőispán keze nyoma. így a német nevek azonosítása elég bonyolult (Schromchaiz, Szomszájz, Szomezeiz). A forrásokból kiderül, hogy a falu lakóinak a földművelésen, szőlőművelésen kívül a favágásból, fafelrakásból, még inkább a fának a nyergesi, bajóti, süttői, szentkereszti, maróti erdőből való kiszállításából mennyi bevétele származott, illetve kinek volt módjában, hogy a tűzifáért illetve építkezéshez való szálfáért készpénzzel fizessen. 5. Dicalis összeírása, 1789/90 (Conscriptio possessionis) ^ 25 '> A feudális kor egyik legfontosabb fonástípusa, amely a hadiadó és a vármegyei adó kivetésének, felosztásának alapjául szolgált. Az év november l-jétől a következő év október 30-ig vezették - mivel a hadsereg ellátási igénye télen és nyáron különböző volt. A lakosságot az adózók sorszáma szerint veszi sorra. A következő információkat tartalmazza: jobbágy - zsellér - hazátlan zsellér (kinek a házában lakik) 16 évesnél idősebb fia, leánya vele lakó testvérei szolgája - szolgálója ökre, tehene, borjúja, lova, csikója, sertése, birkája, kecskéje, háza szántója: mennyisége (holdban) termőképessége (4 osztályra bontva) szőleje: mennyisége, (kapásban, 1 kapás= 120-200 öl) malma árendája (bérlete: kocsma, mészárszék, legelő) iparos, kereskedő-e joga az erdőhasználatra Bár a forrás nem teljes (a fizetendő adóösszeg nincs kitöltve), fontos következtetéseket lehet levonni az anyagi viszonyokra, s ezekkel az előző forrásokat ki lehet egészíteni. A különböző források nem egyidőben készültek: 1785-től 90-ig lehet segítségükkel áttekinteni a falu lakosságának alakulását, gazdasági viszonyait. Nem ugyanaz volt az adatfelvétel módszere. Az összeírás a lakóházak sorrendjében (amelyből hozzávetőleg kirajzolódik az anyagi színvonal és a rokonsági kapcsolat) veszi fel a családokat, lehetőleg a háztartás minden tagját Ezt a rendszert kívánták meg az állam és a hadsereg szempontjai, a teljesség igénye. A prímási birtok gazdasági iratai és a dicalis összfrás viszont csak az adóalanyokat veszi sorra, kizárólag az anyagi számvetés célját szolgálja. így hozzávetőleg az anyagi erő sorrendjében illetve földek és szőlők elhelyezkedési rendjében halad. Az erdőgazdaság iratai
