Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)

Valamennyi címen történlek juttatások, ám a teljes összeg 70 %-át tehén, további kb. 20 %-át pedig ló juttatások lettek ki. Egyéb összesen - gazdasági felszerelés - takarmány - gyümölcsfa, vetőmag, műtrágya - háziipar egyeseknek - kisipar, kiskereskedelem - egyéb egyéni juttatások Hl valamennyi alcímen történi juttatás. A legtöbb kisipar, kiskereskedelem címen, kb. 35 %, és gazdasági felszerelés címen, kb. 25 %. Az 1940-4l-es és 1^42-cs táblázatok alcíménél csekély csoportosításodi éltetés volt az 1940-43. évihez képest. Ezt az összegezhetőség kedvéért az utóbbihoz hasonlítottam, illetve az összegezett adatokat már ennek megfelelően adtam meg. d. Az 1940-43-as táblázat „Mindösszesen" oszlopának „családok száma" soraiban egy zárójel nélküli és egy zárójeles szám követi egymást. A zárójel nélküli szám a sorban szereplő mennyiségek mechanikus összegezésekeni a juttatási esetek számát jelöli. Mivel azonban egy-egy család sokszor többfele címen is kapott juttatást, ezért a juttatások által érintett családok száma értelemszerűen kevesebb. Ezt jelöli a zárójeles szám. e. Az időbeli változások vizsgálata esetén legalább egy zavaró tényezőre föltétlenül tekintettel kell lenni. Arra, hogy legalábbis 1940-42-bcn a „Ház összesen" oszlop „családszám" és „összeg" rovatai nincsenek egymással szinkronban. Az 1940-43-as összegzésből kitűnik, hogy egy-egy házjuttatásban részesült családra átlagosan több mint 4.500 P esik. Az első két táblázatban az átlag azonban ennek csak töredéke. Azon túl, hogy az építkezések, tehát a legnagyobb összegű juttatások húzódtak cl a leghosszabb ideig, valószínűleg az történt ugyanis, hogy míg az elkészült házakba ténylegesen beköltözött családokat felvették az azévi statisztikába, az építkezésekre fordított összegeket mindaddig, amíg a szabályszerű juttatás teljes adminisztrációja el nem készült - nem. 1940^41-ben ezt még az is lassította, hogy a költségeket előbb a vármegyével, illetve a várossal kelleti elszámolni. f. Az 1940-41. és 1942-es eredeti táblázat összegei 1 P-rc, az 1940-43-asé pedig 100 P-rc vannak kerekítve. KML.X.101.5.d. 81. Az 1943. évi munkatervből lCML.X.101.4.d. 82. Ez persze csak akkor igaz., ha kizárólag sokgyermekes, és „megélhetésükben veszélyeztetett" családok kaptak jultatást. 83. Ugyanitt számszerű adatokat is közöl Csizmadia: id.m. (291.0.) 84. A tény, hogy az egy juttatott családra eső juttatási átlagösszeg (5.sz. táblázat) itt volt a legkevesebb, nem von le semmit a „figyelem" értékéből, ellenkezőleg! Hiszen ez annak a következménye volt, hogy a juttatási gyakorlat a három területi egység közül itt volt a legdifferenciáltabb, a felhasznált összegek itt oszlottak meg a legarányosabban az egyes címek között. (2.sz. táblázat) 85. Pl. üzletévi jelentés, (4.o.) KML.X.lOlAd.