Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)
l.sz. táblázat: Az Esztergom vármegyei Közjóléti Szövetkezet tervezett és tényleges forgőtó'ke-kölcsönei, UL ismert pótellátmányai 1940-44 között tervezett tényleges évközi ismert pótellátmány 1940 ? 4.050 P ? 1941 ? 299.293 P ? 1942 511.732 P 615.646 P dec.10.: 1) 30.000 P a nyergesújfalui fatelep céljára 2) 10.000 P a Sándor-rendszerű téglaégetésrc 3) 5.000 P közeti szappanfőző és lábbeli javítás céljára 1943 82.810 308.731 P 1) 160.000 P a zsidó birtokokkal kapcs. 2) 60.000 P az Eszt. tábori 14 ház céljára 1944 132.590 P 362.981 P Külön zsidó b. ellátmányként: 79.394 P Az Esztergom vármegyei Közjóléti Szövetkezet költségvetésének viszonylag jelentős tételét alkotta évenként az un. gyermekkedvezmény, 1944 előtt azonban pénzügyi nehézségek miatt nem tudták ezt a jogosult családok részére elszámolni. Az 1944. évi üzletterv szerint ekkora már 62 községi család 88.559 P, 26 városi család pedig 120.994 P gyermekkedvezmény címen történő jóváírásra jogosult. Ezt a teljes, 209.553 P-s összeget 1944-ben szándékoztak a juttatottak javára elszámolni. Az 1944. december 31-i mérleg azonban a teher oldalon újra 108.456 P-t mutatott ki el nem számolt gyermekkedvezmény címcn, (78 amelynek eredete, tekintve, hogy 1944. év folyamán maximum csak néhány új házat juttathattak, bizonytalan. 7. Juttatási tevékenység, üzletpolitika 1943/44 folyamán a szövetkezeteknek igen részletes statisztikai kimutatásokat kellett készíteniük 1943. december 31-ig folytatott tevékenységükről. (79 ' ) Az Esztergom vármegyei Közjóléti Szövetkezet 1940-43 közötti egyéni juttatásait ezek alapján tekinthetjük át (2,2/a, 2/b sz. táblázatok) (80) A táblázatok, különösen, ha összehasonlítjuk azokat a szövetkezet által nyilvántartott sokgyermekes és „megélhetésükben veszélyeztetett" sokgyermekes családok hasonló területi bontású adataival, számos összehasonlításra adnak alkalmat, illetve sok érdekes összefüggésre világítanak rá. (3. sz. táblázat) (8K> 1940-43 között az összes sokgyermekes, veszélyeztetett családok kb. az 1/5-e (21,9 %) kapott valamiféle juttatást. (82) Csakhogy míg Esztergom város megfelel ennek az átlagnak (21,8 %), a két járás igen erőteljesen eltér tőle. A Párkányi járásban a veszélyeztetetteknek
