Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)
5. Objektivitás és tervszerűség Magyary Zoltán szerint a „komáromi norma", az általa és munkatársai által támogatott Komárom vármegyei Közjóléti Szövelkezet 1940-41. évi tevékenysége többek között abban különbözik a „szatmári normá"-tól és más korábbi kísérletektől, hogy „a segítségre szorulókat és a teendőket a vármegye egész közönségének átvizsgálása útján szűri ki, tehát munkáját így objektív alapra fekteti..." (61 ^ S valóban, még a gyakorlati munka megindulása előtt igen komoly statisztikai-szociológiai adatfelvételezéseket végeztek, illetve feldolgozásokat készítettek a megyéről, táblázatokat és térképeket. Az adott körülmények között rendkívül lényeges logikai elem volt ez az objektivitásra törekvés, hogy a szűkös anyagi forrásokat a lehető legoptimálisabb, a célnak legjobban megfelelő módon oszthassák el. így ezt a követelményt, illetve az elért eredményeket természetesen az OSZF is igyekezett beépíteni a maga rendszerébe. Szabadi már 1941. nov. 8-án megkeresi levélben a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet, hogy megkaphatnák-e „Esztergom vármegyére vonatkozó mindazon adatokat térképszerűen és grafikonokon feldolgozva, melyeket az elkövetkezendő nép- és családvédelmi munkánál... eredményesen" használhatnának. (62) Magyary 2 nappal későbbi válasza szerint az Esztergom vármegyére vonatkozó „gazdaságtársadalmi adatok feldolgozása ugyanolyan táblázatokban és térképekben, ... mint ahogy azokat Komárom vármegyére vonatkozóan a Szociális vármegye c. kiadványukban közzétettük", az intézetben máris készen áll. (63 ) Az igények pontosítása után a kért anyagokat végülis Magyary 1942. febr. 3-án postázta a szövetkezet és egyidejűleg „Tegzes László országos szociális felügyelő címére:... 1. Községi statisztikai összesítő táblázatokat, 2. Községi háztartási táblázatokat, 3. 16 db. térképet 4. A községek egzisztenciális keresztmetszeteit." (64-) Később az OSZF maga is megküldött a szövetkezeteknek bizonyos feldolgozott statiszliksi adatsorokat, többek között családstatisztikai adatokat, amelyek községenkként feltüntették a sokgyermekes s ebből a veszélyeztetett családok számát (6 ' Az átfogó adatok és nagy egységek (községek) megismerése azonban még nem volt elégséges az eredményes működéshez - folytatták Magyaryék Komárom megyei kísérleteikkel kapcsolatban. A szövetkezetnek meg kellett ismernie a kis egységeket, vagyis az egyes családokat is. „Az elv itt is hasonló volt lehető legnagyobb mértékben való függetlenítés a községi előjáróságtól ... Ez ... pedig nem történhetett másképp, minthogy a szövetkezet a megye minden egyes családjáról kivétel nálkül... családkartotékot fektet fel." (66) Az OSZF s ennek nyomán az egyes szövetkezetek, így az esztergomi is, átvették ezt Magyaryéktól, azzal a nem lényegtelen egyszerűsítéssel, hogy a nyilvántartás nem volt teljeskörű. Alatalában csak azokról vettek fel un. „családgondozási törzslap"-ot, akik már valamiféle juttatásban részesültek, vagy ilyet kértek. A felvételt leggyakrabban a szociális gondozók készítették a rendszeresített kartonokra. (67-) A szociális helyzetkép ilyen objektív felmérése az optimális tervek készítésében nyerte volna el értelmét. Ezzel azonban problémák voltak, s valószínűleg nem csak Esztergomban. Az OSZF 1942-ben, vagy 1943-ban adott ki - évszám nélkül - egy részletes, 27 oldalas tájékoztatót a munka- és üzlettervek elkészítéséről. Ez a következő mondatokkal kezdődik: „A munkaterv és üzletterv két különböző dolog. A munkaterv a szóbanforgó közigazgatási egység társadalmi és gazdasági körülményeinek figyelembevételével az illető közigazgatási egység első tisztviselője által elkészített terv a megélhetésükben veszélyeztetett sokgyermekes családok felemelésére ... A rendszer teljessége ... megkívánná, hogy a közigazgatási úton végzendő támogatást (...) és a szövetkezeti úton tervezett felemelést is feltüntessük a mun-
