Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)

//. Az Esztergom vármegyei Közjóléti Szövetkezet 1. Megalakulás és előtörténet Az Esztergom vármegyei Közjóléti Szövetkezet viszonylag későn, 1942. január 23-án alakult meg. Az alakuló közgyűlés „egyhangú határozattal kimondta, hogy Esztergom város nem kíván külön közjóléti szövetkezetet létesíteni... hanem beolvad a vármegyei közjóléti szövetkezet keretébe. Alapszabályszerűen megválasztották az igazgatóság 14 tagját, valamint a felügyelőbizottság 4 tagját. A cégbejegyzés, csekkszámlanyitás, a legszükségesebb bútorok és eszközök beszerzése után, március hó elején megindulhatott a szövetkezet munkája..."

(18) Az előzmények azonban 194 l-re

(19) nyúlnak vissza, ugyanis a vármegye már ebben az évében megalakította a későbbivel megegyező néven a maga külön közjóléti szövetkezetét. Bár erről csak nagyon töredékes források maradtak, valószínű, hogy ez a jogelőd még nem fejtett ki szélesebbkörű tevékenységet. Esztergom vármegye 1941. évi nép- és családvédelmi költségvetése mindössze 6840 P-t irányzott elő közjóléti szövetkezeti forgót<5ke céljára. Október végéig a szövetkezet mintegy 20 esetben nyújtott kisebb összegű házjavítási kölcsönt. (20) Reviczky Elemér alispán 1941. február 1-én „ideiglenes hatállyal (felfogadta) Szabadi István budapesti lakost az Esztergom vármegyei Közjóléti Szövetkezet igazgatójává" (21 \ aki mellett 1941 végén már egy gépíró is dolgozott. A szövetkezet leveleit egyelőre az alispáni bélyegzővel hitelesítették, s küldeményeiket az alispáni hivatalba címeztették.

(22) Bár Esztergom város még biztosan nem alakított közjóléti szövetkezetet 1941-ben, ott is voltak már bizonyos személyi előzmények. A városi ONCS A-költségvetés szellemi szükségmunka rovatának terhére ideiglenesen két szociális gondozónőt is foglalkoztattak, akik később szintén a megalakított közös (vármegyei-városi) szövetkezet állományába kerültek. 1941-ben az egyéni juttatásokra szánt összegek zömét házépítésekre és állatjuttatásokra fordították. Ez a tevékenység - a vármegye esetében nagyrészt, a város esetében pedig teljesen - egyelőre közigazgatási úton a számvevőségek közreműködésével zajlott le. Az 1942. január 23-án alakult szövetkezet később ezeket a juttatásokat, illetve a belőlük származó követeléseket a maga nyilvántartásain átvezetve átvette a várostól és a megyétől.

(23) 2. 1942-44 (48): a szövetkezet működésének áttekintése 1942 márciusában elkezdődött tehát az érdemi munka. A szövetkezet ekkor már - kb 1944 nyaráig - a Deák Ferenc u. 3-ban működött, meglehetősen szűkös körülmények között.

( '

} Az év egyik legnagyobb munkája Bátorkeszin kezdődött, ahol lebontották a volt Pálffy kastélyt, s anyagából 9 új ház építéséhez fogtak. Főleg ennek a távoli községnek a könnyebb megközelíthetősége végett májusban vásárolt magának a szövetkezet egy 3 éves használt személyautót. Ugyancsak májusban fölötébb ünnepélyes keretek között átadták Esztergomban a még korábban elkezdett, s 13 lakásból álló első nagyobb ONCS A-telepet.

(250 Bajóton, Nagysápon, Bátorkeszin és Barton beindították első téglaüzemüket, melyekhez kezdetben nagy reményeket fűztek. Ugyancsak az építkezések zavartalanabb anyagellátása érdekében kőbányát béreltek Nagysápon és az Esztergom-tábori Strázsa-hegyen. Napirenden tartották az iparvidéki kirendeltség tervét. Az év végén 30.000 P pótellátmányt kaptak a Nyergesújfalun létesítendő fatelep céljaira.