Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása

A dia, a fénykép, a film, a rádió és egyéb eszközök A diaképek mint sajátos propagandaeszközök felhasználása először 1936 januárjában vetődött fel az Idegenforgalmi Bizottság ülésén. A város ekkor úgy határozott, hogy társulva a vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottsággal, Székely Györgyöt vetítetfképes előadások rendezésére alkalmas diafelvételek készítésére kérik fel. A képekhez kapcsolódó magyarázó szöveget Balogh Albin vezetésével működő szakmai munkaközösség állította össze. Uj kezdeményezésként 1938-ban képes levelezőlap formájában megjelentették Magasi Németh Gábor tíz esztergomi tárgyú rajzát. Három év múlva, 1941 végén vetődött fel ismét egy - a várost bemutató - diasorozat készítésének ötlete. Ekkor Cseicsner Rezső javaslatára elhatározták, hogy 40-50 db-ból álló diasorozatot készíttetnek, s ezzel előadások kíséretében szerte az országban népszerűsítik a várost. A képviselő-testület 429/1942. kgy. sz. határozatával 672 P 49 fillért szavazott meg e célra, és ezzel egyidejűleg megbízta P. Farkas László Ferenc-rendi tanárt azzal, hogv készítsen olyan színes diasorozatot, amely 160 képen mutatja be a város nevezetességeit. A Farkas által készített sorozatot dr. Hajdú György képeivel bővítve 1942. december 11-12-én mutatták be Sopronban, a Magyar Művelődés Házában. Az előadást 800-an tekintették meg, 184 P bevételt hozva a rendezőknek. Három nappal később, 15-én Szombathelyen, 1943. január 22-én Ipolyságon s később másutt is vetítették előadás kíséretében a képeket. Az előadásokat Cseicsner Rezső tartotta, akinek költségeit Esztergom város fedezte. A külvilág érdeklődése nyomán Esztergomban is felédredt a kíváncsiság. Többek kérésére 1943. január 24-én ezért itt is bemutatták Cseicsner Rezső és Bádi István előadásának keretében a népszerű anyagot. A jó propagandát biztosító színes diasorozat mellé könnyebben kezelhető fekete-fehéret is készíttettek Liedl Gyulával. Liedl a 192 db színes dia nyomán egy 121 db-os sorozatot állított össze. A székesfővárosi Népművelési Bizottság 1943 őszén több helyen, így Kassán is bemutatta ezt az anyagot. A képeslapokban rejlő propagandaerő tudatos idegenforgalmi hasznosítására 1940-ből is találunk adatot. Az Idegenforgalmi Bizottság novemberi ülésén az Idegenforgalmi Hivatal vezetője arról számolt be, hogy Budapesten kiállítást rendeznek a vidéki városokról forgalomban lévő képeslapokból. A tervek szerint ezen Esztergom egy egész albummal szerepel majd. 1941 novemberében az OMIH Esztergomot képek révén népszerűsítő kiállítási anyagot állított össze, melyet Kassán, Debrecenben és Kolozsvárott mutatták be. Ugyancsak szép és gazdag képanyaggal szerepelt a város a Budapesti Központi Gyógyüdülő Bizottság és a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal által rendezett fürdőügyi vándorkiállításon, melynek anyagát Esztergomban is bemutatták. Összeállítása Bádi István tanácsnokot dicsérte, akit e feladattal maga a polgármester, dr. Etter Jenő bízott meg. 1943ban tervbe vette a város egy, az ásatásokat és a Keresztény Múzeumot bemutató képeslapsorozat kiadását. A terv megvalósításához szükséges engedély kiadását - nem tudni, mi okból - megtagadta a Műemlék Országos Bizottsága. A helyzetet Lepold Antal mentette meg, aki a Keresztény Múzeum gondozásában megjelentetett egy 12 képeslapból álló sorozatot. Ebben helyet kapott néhány olyan is, amelyen 4-6 esztergomi látványosságot ábrázoló, kisebb részlet szerepelt. Az ajándéktárgyak és a képeslapok nyújtotta összképet szerencsésen egészítették ki az esztergomi motívumokkal nyomtatott borítékok, levélpapírok és számlacédulák. Többször felvetődött a filmnek, propagandaeszközként való felhasználása. Ez azonban magas költségei miatt rendre lekerült a napirendről. Egyetlen alkalommal azért mégis sikerült megjelennie a városnak a filmvásznon. Az idegenforgalmi propagandára sokat adó Kereske-