Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása

egyesületének szabályai"-t Ennek alapján április elejére már 70 népiskola kért információt a részletekről. Már-már felcsillant a lehetősége annak is, hogy ez a természetvádő mozgalom országos méretűvé terebélyesedik. A sors azonban úgy hozta, hogy ebből a tervből sem lett semmi. Az irányíthatatlan, ellentétes érdekek által gúzsbakötött mamutszervezet képtelen volt a cselekvésre. A Pilis-Vértes Szövetség törvényszerűen bekövetkező fiaskóját követően hosszú időre lekerült a napirendről egy hasonló regionális szervezet létrehozása. A növekvő vendégforgalom azonban már csak gyakorlati okból is kényszerítette az összefogást. 1936ban Esztergomban megalakult az Ipartestület Vendéglős Szakosztálya, ami mindenképpen előrelépés volt a korábbi asztaltársasági keretekben megvalósuló együttműködéshez képest. A szakosztály elnöke Sörös Ede, alelnöke Poszpischl József, titkára Tímár Bertalan lett. 1936. május 4-én megtartotta alakuló ülését a Vármegyei Vendégforgalmi Szövetség, amely ily módon az időközben átalakult Országos Weekend Egyesület jogutódjának, az Országos Vendégforgalmi Szövetségnek lett a vármegyei szervezete. A szövetség elnöke Radocsay László főispán, alelnöke dr. Frey Vilmos alispán, osztályigazgatója pedig Vízvári Viktor lett A tájegység ezt követően más szempontból is megkapta a szükséges figyelmet. Az Országos Természetvédelmi Tanács 1942-ben tájvédelmi körzetté nyilvánította a Budapest-Esztergom közötti Dunakanyart. Az idegenforgalom tájegységi irányításának szükségességéről 1944ben kezdtek ismét gondolkodni. Ekkor, a háború utáni időkre készülve vetődött fel a Dunakanyar egységes fejlesztésének követelménye. A tervek szerint Esztergom-Visegrád-Budapest, illetőleg a balparti Vác-Zebegény-Kovács-patak-Párkány fejlesztése került volna az idegenforgalom centrumába. A sokoldalú fejlesztés magában foglalta volna a szállodaépítést, a táj gondozását széppé tételét, az útépítést Dobogókő-Visegrád-Dömös, valamint Esztergom és a Vaskapu között. E szép elképzelések végrehajtását 1944 januárjában a Gellért Szállóban tartott értekezleten határozták el. A megbeszélésen - melyen a Pilis-Vértes Szövetség elnevezés helyett a Dunakanyar Szövetség használatáról döntöttek - Esztergom vármegyét és a várost Igaz Lajos alispán, dr. Etter Jenő polgármester és dr. Bádi István tanácsnok képviselte.