Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása

menyek nyomán a képviselő-testület, az alispán 10473/1933. számú levelében megfogalmazottjavaslata alapján 12/1935. kgy. számú határozatával úgy döntött, hogy a korábban elnyert nyaralóhely minősítés mellé, kéri a belügyminisztertől az üdülőhellyé nyilvánítást is. A városnak ez a vágya azonban, feltételek híján nem teljesülhetett. Ugyanezen az ülésen SZÍVÓS Waldvogel József - a növekvő idegenforgalom által támasztott igényekre hivatkozva - azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy mielőbb alkossanak közigazgatási szabályrendeletet. Az erőfeszítések nyomán javult a város összekötetése a külvilággal. 1935. május 15-én megindult az autóbusz-közlekedés Tata-Tóváros és Esztergom között. Megjelent a tervek között a rendszeres Esztergom-Budapest autóbuszjárat létesítése is. Mindez bizonnyal öszszefüggésben volt az ország valutáris gondjaiból fakadó törekvéssel, nevezetesen a belföldi idegenforgalom fokozásával. E kényszerűséggel együtt járt a gondolat: az emberek ne utazzanak külföldre, töltsék itthon szabadságukat. Ez kedvezően hatott a városok nyári ünnepi hati rendezvényeinek terjedésére. Kicsit gátolta viszont ennek a törekvésnek a sikerét az az intézkedés, amely szerint a MÁV 1935 elején 75 %-ról 66 %-ra mérsékelte a filléres gyorsvonatok kedvezményét Ebben a helyzetben ismét aktuálissá vált az esztergomi idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos elképzelések újragondolása. Ennek kapcsán ismét megfogalmazódott az a vélemény, hogy az 1-2 napos helyben tartózkodás a közlekedési vállalatoknak hozza a nagyobb hasznot, a városnak pedig kevesebbet. Ezzel összefüggésben arra biztatták a város vezetőit, hogy ismét tegyenek lépéseket a belkereskedelmi kormányzatnál az üdülő- és fürdővárossá nyilvánítás ügyében. E törekvések azonban újra a felszínre hozták a város évek óta megoldhatatlan gondjait. A lakásviszonyok rosszak, kevés a valóban kellemes üdülési feltételeket biztosító szoba, rendezetlenek az utcák, az udvarok. Korszerűtlen a város megközelítésének legfontosabb eszköze, a vonatközlekedés. Ezt villamosítani kellene, s egyben sűríteni a Budapest-Esztergom hajójáratokat. A város belső rendjével kapcsolatban előkerültek azok a problémák, amelyeket a kóborló cigányok okoztak. Megoldásként a cigányok városon belüli mozgásának korlátozását ajánlották. Az ellátásban felllelhető problémákkal hozták összefüggésbe azt, hogy a lehetőségnél kevesebb a városba irányuló filléres gyors és tanulmányi kirándulás. Igen nagy károkat okoz sokak - nem alap nélküli - véleménye szerint az is, hogy a Duna e szakasza - határfolyó lévén - nem járható be szabadon csónakokkal. Ezzel kapcsolatban a város vezetése lépéseket tett a belügyminiszternél, és sikerült valamivel könnyebbé tennie a csónakozáshoz szükséges rendőrségi engedélyek beszerzését. Az Idegenforgalmi Bizottság 1935. áprilisi ülésén szorgalmazták azt is, hogy a város keresse meg az iskolákat, ily módon is bővítve az idelátogató diákcsoportok számát. Ismét szorgalmazták IBUSZ menetjegyiroda létrehozását és a Bécs-Budapest autóbuszjárat behozatalát a városba. A kirándulók azámának emelkedése nyomán ismét világossá vált, hogy rendkívül kevés a képzett idegenvezető. E probléma megoldása érdekében a Tanítóképzőhöz fordultak, kérve, hogy a képzést negyedik évfolyamának tantervébe iktassák be az idegenvezetést. Megoldatlan volt a város látványosságainak megtekintését szolgáló jegyek árusítása is. Alapvető gondot jelentett, hogy a város nem részesült a múzeumok és egyéb intézmények jegybevételéből. Ezzel kapcsolatban közös, kombinált belépőjegyek adását szorgalmazták, amelyekkel valamennyi intézményt méltányos áron látogathatták volna a magánosok és a csoportok egyaránt. E kérdésben a Székesfőkáptalannal kellett egyezségre jutni. A tárgyalásokkal Glatz Gyula polgármestert bízták meg. Az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos megoldásban a legtovább Szívós Waldvogel József jutott aki 18 pontos javaslatot terjesztett elő az Idegenforgalmi Bizottság eme tavaszi ülésén. Javaslatai között az alábbiak szerepeltek: a nyaralólakások nyilvántartásba vétele, modernizálása, hordárok munkába állítása a vasútállomáson és a hajóállomáson, illemhelyek felállítása és tisztántartása ugyanitt továbbá a Csernoch János úton, a Várhe-