Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Mózessy Gergely: A békepapok inhabilitásának kérdése (1957-1971)
MÓZESSY GERGELY iratai még november 3-án - Tildy Zoltán rendelkezése szerint - Mindszenty József megbízottjainak kezébe kerültek. (A központi iratanyagot is csak november végén szerezte vissza a Belügyminisztérium.)8 Az MSZMP Intéző Bizottsága csak november 21-én döntött az AEH újjá-, egyben átszervezéséről: a szervezet a következő évet már (önállóságát elveszítve) a Művelődésügyi Minisztérium egyik osztályaként kezdte meg.9 A forradalom elmúltával, a hangját először egy 1956. november 28-án kiadott elnöki közleménnyel hallatta a hivatal.10 11 A megyei megbízottak még lassabban tértek vissza állomáshelyeikre." így a forradalom bukása után egy bő hónap állt a főpásztorok rendelkezésére a szabad cselekvésre, hogy az állami nyomásra történt kinevezéseket felülvizsgálják. Székesfehérvárott például csak 1956. december 8-án rendelkezett Shvoy Lajos püspök a korábbi kényszer- dispozíciók feloldásáról. Ekkor hazahívta a Dunabogdányba internált Kisberk Imre segédpüspököt, rábízta a székesegyházi plébánia vezetését és a helynöki teendőket, valamint új irodaigazgatót nevezett ki Bejczy Gyula személyében. Mindez meglehetősen későn történt - ám szinte kapkodónak nevezhető gyorsasággal.12 Valószínűsíthetjük, hogy a püspök bizalmas úton értesítést kapott arra nézve, hogy az intézkedési szabadság már nem sokáig áll fenn. Tíz napra rá - 1956. december 18-án — Horváth János, az erőre kapó AEH elnöke tárgyalásokba kezdett Grősz József kalocsai érsekkel, nehezményezve a megvalósult személycseréket.13 A békepapság háttérbe szorításának harmadik szakasza nem Magyarországról indult ki, hanem a Vatikántól. Shvoy Lajos így emlékezett vissza a történtekre: „A római Sacra Congregatio Concilii 1957. január 21-én 20.504/D. szám alatt dec- retumot bocsátott ki, amelyben az AEH kívánságára kinevezett vikáriusokat, irodaigazgatókat - azzal az indoklással, hogy »kinevezésük az egyházi törvényekkel nem volt megegyező, működésük pedig nem az eddigi szokásos módon történt« - állásuk további gyakorlásától eltiltotta. Őket a püspöki irodai, kanonoki, székesegyházi plébánosi, esperesi, teológiai tanári és elöljárói, valamint Budapesten és a püspöki székvárosokban plébánosi tisztségre alkalmatlanoknak (inhabilisnek) nyilvánította. Ezekre az állásokra a Szentszék előzetes hozzájárulása nélkül nem nevezhetők ki a jövőben. ” Egy másik dekrétum kimondta az egyik vezető békepap, az egykor cisz8 Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945-1990 és az ügynök-kérdés. Budapest, 2005, 109. o. 9 Balogh: A katolikus egyház és a forradalom... 54. o. 10 Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Budapest, 1993, 315. o. 11 Shvoy Lajos: Önéletrajz. Szerk. Mózessy Gergely. In Források a Székesfehérvári Egyházmegye történetéből I. Székesfehérvár, 2002, 98. o. 12 ÁBTL 3.1.5. 0- 13581/3. 62-64. o. 13 Rosdy: i. m. 210-212., 247. o.; Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár (a továbbiakban: SzfVPL) - No.7227. - 2568/1956. 248
