Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Vármegye- és egyháztörténet - Mózessy Gergely: A békepapok inhabilitásának kérdése (1957-1971)

A BÉKEPAPOK INHABILITÁSÁNAK KÉRDÉSE (1957-1971) azonban 1958 májusában mintegy 600 pozícióból mindössze 260-ban volt „lojális pap”.3 Példaként a fővárosi helyzetet említhetjük: 14, az Állami Egyházügyi Hiva­tal (ÁEH) által fontosnak ítélt helyből nyolcat veszített el a hatalom 1956-ban, és ebből másfél év leforgása alatt csak négyet tudott visszaszerezni.4 A békepapság visszaszorításának szakaszai A személyi átrendeződés 1956-ban azonban nem egyszeriben, nem egy csapásra zajlott le. A forradalom szűk kéthetes eufóriája nem is adott volna lehetőséget erre. Voltaképpen három, jól elkülöníthető fázist figyelhetünk meg. Az első hullám ténylegesen a forradalom napjaihoz kötődik. Szántó Konrád állítása nyomán meghonosodott a szakirodalomban, hogy már 1956. október 29-én és 30-án is történtek személycserék a szombathelyi, a hajdúdorogi, a veszprémi és a kalocsai egyházmegyékben.5 A szabadságát visszanyerő Mindszenty József gyor­san tájékozódott. Grősz József, Shvoy Lajos és Pétery József részvételével már 1956. november 2-án megbeszélést tartott, majd ezt követően szorgalmazta, hogy a püspökök hívják haza egyházmegyéikbe a joghatóságuk alá tartozó, az állam által máshova erőltetett békepapokat, illetve vezető állásaikból mentsék fel őket.6 Jel­lemző a viszonyokra, hogy az érsek saját egyházmegyéjére vonatkozóan is csak november 5-én, már az amerikai követségről adta ki a konkrét személyi rendelke­zéseket, melyeknek a helynöke próbált érvényt szerezni.7 Ennek fényében szinte természetes, hogy nem minden egyházmegye vezetése követte azonnal a prímás példáját, talán felszólításának híre sem jutott el minden ordináriushoz. A személyi változások második csoportja arra az időszakra esik, amikor a for­radalom bukását követő visszarendeződés időszakában az egyház egy rövid időre „felügyelet” nélkül maradt. Az ÁEH több mint egy hónapig tetszhalott állapotban volt. Működésképtelenné vált így azon adminisztratív csatorna, melynek segítségé­vel az állam a dispozíciók felett 1951 óta kontrollt gyakorolt. Az ÁEH épülete és 3 Bertalan Péter: Ámyjáték a vasfüggöny mögött. Kaposvár, 2006, 21. o. 4 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) XIX - A- 21-C-23. doboz, 30. tétel, 8. db. 5 Szántó Konrád: Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház. Miskolc, [1992]. Idézi pl. Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években. Budapest, 2005, 33. o. Szántó a székesfehérvári egyházmegyét is említi, ezt azonban cáfolnunk kell. 6 Mindszenty József: Emlékirataim. Budapest, 1989, 435. o.; Balogh: A katolikus egyház és a forra­dalom... 47. o.; Balogh Margit: Mindszenty József. Budapest, 2002, 276-277. o. /Élet-kép soro­zat/. 7 Mindszenty: i. m. 441. o.; Rosdy: i. m. 135-139. o.; Pál József: Békepapok. [H. n.], 1995, 115— 116. o.; Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ABTL) 3.2.3. Mt - 404 „Béla” 14. o. 247

Next

/
Thumbnails
Contents