Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből

BAGI ZOLTÁN aquistica Comissiói bízta meg a feladattal, hogy az Einrichtungswerk alapján a visszafoglalt területeket értékesítse 48 Gablmann április 14-i emlékirata - ha csak elnagyolt vonalakban is - javasla­tot tett egy katonai határőrvidék felállítására: a meghódított területekre eszerint német és magyar lovasokat kellene letelepíteni, akiknek feladata a tartomány vé­delme lenne. Az uralkodó a teljes zsold kifizetése nélkül tudná őket hadi szolgálat­ra kötelezni, és emellett a lovasok közül mindenki jó zsákmányhoz juthatna. Ez sem tekinthető az udvari történetíró eredeti ötletének, hiszen a magyar végvidéken már Luxemburgi Zsigmond és Mátyás uralkodása idején az oszmán hódítás elől menekülő rácok egy része - különféle mentességek fejében - időlegesen katonapa­rasztként vállalt szolgálatot.49 1688. április 3-i keltezésű tervezetében Esterházy Pál nádor a visszafoglalt te­rületek új berendezkedésére tett javaslatot, amelyben részletesen foglalkozott az or­szág védelmének átszervezésével is. Véleménye szerint az új végvárvonal védel­mére 12 ezer magyar és 12 ezer német, illetve horvát katonát kellene rendelni úgy, hogy mindegyik nációt a saját nemzetéből való főkapitány vezetné.50 Az ugyan­azon év szeptemberében egy magyar rendi bizottság által kidolgozott, úgynevezett Magyar Einrichtungswerk megismételte a nádor tavaszi javaslatát.51 Esterházy ter­vezetét fogadta el és ismételte meg a Kollonich-féle albizottság az Einrichtungs­werk „Militare” c. fejezetében is 1689-ben.52 Az Udvari Haditanács azonban az 1690-es években a rendek elképzelésétől alapjaiban eltérő határvédelmi koncepció alapjait fektette le, amelynek értelmében egy közvetlenül Bécsből irányított határ- őrvidéket alakítottak ki. Az új védelmi rendszer katonaságát - a várakban szolgáló német ezredek mellett - az oszmán területekről menekült, és szolgálataikért cseré­ben kiváltságokkal földhöz juttatott rác, vlah, horvát népesség adta.53 Az április 14-i emlékiratában az udvari történetíró javaslatot tett arra, hogy a meghódított városokat Moldvában, Havasalföldön és más területeken német polgá­rokkal kell betelepíteni, és az adott területet alkalmassága szerint mindenféle ke­reskedelembe bevonni. Liechtenstein - már említett - 1601. késő őszi szakvéle­ményében megemlítette, hogy amennyiben a katonaság téli szállása és ellátása biztosítottá válna, úgy a határ mentén német kolóniákat alapíthatnának.54 Gabl­48 Varga 1991. 481—482. o.; Kalmár 1991. 489-491. o.; R. Várkonyi 1978. 247. o.; Magyarország története 1989. 95-96. o. 49 Pálfíy 1996. 168. o.; Pálfíy 2000. 174. o. 50 Varga 1991. 456-457. o.; Iványi 1971. 151.0. 51 Soós 1991. 510-511. o. 52 Mayer 1980. 45—46. o. 53 Pálfíy 1996. 208-209. o.; Czigány 2004. 177-179. o.; Rothenberg 1970. 79-83. o.; Magyarország története 1989. 98. o. 54 Heischmann 1925. 35. o. 66

Next

/
Thumbnails
Contents