Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
BAGI ZOLTÁN tésü Nicolaus Gabimann5 udvari történetíró készítette. Azt, hogy állításom nem puszta feltételezés, igazolja, hogy a második irat az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kézirattárában is fellelhető a következő címmel: Gablmcmn az Esztergomnál történt dolgokról 1595. szeptember 6. Nicolaus Gabimann jelentései és feljegyzései az 1594/95. évi magyarországi hadieseményekről, különösen Esztergom ostromáról.6 Az első kézirat írásképét és stílusát összehasonlítva e másodikkal kiderül, hogy ezt szintén az udvari történetíró készítette. Állításomat igazolhatja még, hogy Gablmann igen termékeny szakvélemény- és emlékiratírónak tekinthető. Thallóczy szerint már 1593-ban készített memorandumokat és véleményeket az Oszmán Birodalom elleni harc sikeres megvívásának érdekében. 1594. szeptember 30-án kelt, Rövid és megszívlelendő megjegyzések a jelen hadi állapotról című emlékiratát pedig 1595 márciusában mutatta be Prágában.7 Az 1595. és az 1596. évben a császári-királyi főseregek harcairól küldött napi jelentéseket az udvar részére.8 Esztergom elfoglalása évében az ostromra rendelt haderő létszámáról készített jegyzéket, amely lezárásaként röviden ismét a háború továbbfolytatására biztatott.9 Gablmann halála után egy évvel pedig Frankfurtban jelent meg a Karl von Mansfeld vezette 1595. évi hadjáratról készült 79 oldalas műve, Mansfeldiana Militia Hungara címmel.10 Mindkét irat elkészültének pontos időpontját ismerjük. Az első esetében a keltezés az első oldal tetejének bal sarkában található: 1595. április 14. A másodiknál a Hungaricában található szövegről hiányzik a dátum, ám az OSZK-ban fellelhető másolat - mint ahogyan már említettem - világossá teszi, hogy 1595. szeptember 6-án készült. Mindkét szöveg típusát tekintve emlékirat. 5 Gablmann életéről Thallóczy Lajos írt 1896-ban készült cikkében. Eszerint a protestáns Gabl- mannt Nádasdy Ferenc hívta meg az atyja által alapított csepregi iskola mesterének. Thallóczy fel- tételezése szerint 1590 és 1593 között a pádovai egyetemen tanult jogot, s onnan visszatérve állt udvari szolgálatba, ám állandó fizetést - mintegy 30 forintot - csak 1594. augusztus 1-től kapott munkájáért. 1594 és 1596 között szemtanúja volt a háborúnak, s feltételezhetően a mezőkeresztesi csatában esett el. Thallóczy 1896. 578-598. o. 6 A két iratot átírva, eredeti nyelven, a függelékben helyeztem el. 7 Thallóczy 1896. 581., 584., 598-645. o. 8 Thallóczy 1896. 584—598. o.; Az 1595. évi hadjáratról készített hadinapló: Haus-, Hof- und Staatsarchiv Allgemeine Akten Hungarica (a továbbiakban: HHStA AA H) Fase.: 128. fol.: lr.- 326v. Az 1596. évi hadjáratról készített hadinapló: HHStA AA H Fasc.: 129. fol.: 27r.-224v. 9 HHStA AA H Fasc.: 128. fol.: 317r.-324v.; Thallóczy 1896. 584-586. o.; Bagi 1998. 49-58. o.; Bagi 2001. 410-416. o. A császári udvar propaganda célból kibocsátott röpiratában is szerepelnek ezek az egységek, csak a létszámuk nem egyezik meg a Gablmann által lejegyzettekkel. Vocelka 1981.251-252.0. 10 Gabelmann 1597. 1-79. o.; Heischmann 1925. 51-52. o. 54
