Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Tóth Sándor László: Az esztergomi csata 1595-ben
AZ ESZTERGOMI CSATA 1595-BEN vallon kürasszirok erősen megrohamozták az ellenséget, meglövöldözték és hadrendjét megbontották. Utalt arra is, hogy a lőporos zacskót cipelő törököket meglőtték, és a meggyulladt lőpor miatt a katonák lovastól a levegőbe repültek. Végül az ellenség elvesztette bátorságát, s amikor már néhány ezer embert elvesztett, futásnak eredt.120 Ortelius leírása nemcsak a két fővezér seregrészének egymás elleni harcát mutatta be, hanem az egész csatát. Egyértelmű a leírásokból, hogy a vélhetően túlerőben levő Mansfeld hamarosan megfutamította Szinánpasazáde seregrészét, amely csak a korábbi csatározásokban is szereplő elővéd, Pálffy huszárjai és a sváb-pfalzi lovasság rohamát állta. Amikor azonban Mansfeld támadásra indította a többi lovas és gyalogos alakulatot, a túlerő s a tűzerő győzedelmeskedett. Szinánpasazáde Mehmed az előző évi vesztes túrái csata (1594. május 1.) után ismét alul maradt, s ráadásul most is az a vád érte, hogy idejekorán, elsőként menekült el a csatatérről. A bátornak nem mondható szerdár és a lovasság megfutamodása miatt az amúgy is kis létszámú, s a csata közben veszteségeket szenvedő török gyalogság felmorzsolódott. Isolano szerint hátba támadták a török lovasokat, azok „megfutottak, otthagyták kis ágyúikat és a gyalogságot. ”121 Az üldözésben fontos része volt többek között Pálffy Miklós huszárjainak, erről Mansfeld is megemlékezett jelentésében.122 A mindkét oldalon menekülő törökök más-más útvonalon hagyták el a csatateret. Míg Szinánpasazáde Mehmed seregrésze a budai úton futott, Lala Mehmed csapatai a Vízivárosba menekültek be.123 A bemenekült törökök, az anatóliai lovasok létszámát Ortelius mindössze 150, Istvánffy 500, a közvetlen szemtanú Pecsevi 1400 főre tette.124 A török sereg vesztesége négy-ötezer fő körül lehetett, mivel gyalogsága nagyjából ilyen létszámú volt, s ez a lovasság menekülése után elesett vagy fogságba került.125 A Gablman-diárium háromezer főre, maga Mansfeld is négyezer fölé becsülte az ellenség veszteségét, talán e jelentés ismeretében Ortelius is ennyi120 Ortelius 1602. 87r-v. 121 Isolano, in Benda, HK 1983. 656. o. 122 „Der herpaljy volck ist noch ihn den nachiachtt. ” Vö. Mansfeld 1595. VIII. 4-i jelentése, HHStA Hungarica Fase. 128. fol. 206r. 123 Istvánffy 1868. 735. o.; Istvánffy 1962. 387. o. 124 Ortelius 1602. 88r; Istvánffy 1868. 735. o.; Török történetírók III. 118. o. (Pecsevi); a szakiroda- lomban mindössze 250 före Gömöry, HK 1891. 652. o.; Csorba 1978. 151. o. 125 Négyezres veszteségre Ortelius 1603. 272. o.; Szepsi Laczkó, in ETA 1855. III. 28. o. Ötezer fore Baranyai Decsi 1982. 246. o. Vélhetően erős túlzással 14 ezer főre tette a 30 ezresre becsült török had veszteségét Istvánffy 1868. 735. o.; Istvánffy 1962. 387. o. A szakirodalomban négyezer főre Gömöry, HK 1891. 654. o.; Csorba 1978. 151. o. 37
