Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Tóth Sándor László: Az esztergomi csata 1595-ben
AZ ESZTERGOMI CSATA 1595-BEN sére hamarosan török felmentő sereg érkezett. Mansfeld számított erre, hiszen már korábban megszállta az Esztergomhoz közeli hegyeket, erődöket építtetett e magaslatokon, s gyalogságot és ágyúkat helyezett el ezekben. Istvánffy a Szent Tamáshegyet említi, s a várral szembeni, kelet felé elnyúló másik hegyet, a dél felé eső szőlőhegyeket, valamint a Látó- vagy Károly-hegyet, ahol erődök épültek Cornelius és Claudius Cogonaro mérnökök irányításával.30 Illésházy szerint a Látó-hegyen egy kastély, Szent György mezején pedig két kastély épült, egy a Duna mellett, egy pedig a hegy oldalában.31 Esztergom felmentésére Szinánpasazádé Mehmed magyarországi fővezér, szerdár32 jött a rendelkezésére álló csapatokkal. E sereg létszámát Istvánffy és Baranyai Decsi 30 ezer főre tette, s a török is ennyinek híresztelte.33 Míg e források vélhetően eltúlozták a török had erejét, az oszmán krónikások mindössze tízezer fős hadat említettek, és Gablman is ennyinek tudta.34 Egy török fogoly július közepi vallomása szerint 6000 török lovas, 3000 janicsár, 500 gyalogos és 900 tatár gyűlt össze, s még vártak csapatokat Győrből, Pápáról és Hatvanból is.35 Utóbbi adat alapján is feltételezhető, hogy a török segélyhad létszáma meghaladhatta a 10 ezer főt. Egy forrás 20 ezer főre (17 ezer lovas, háromezer gyalogos) tette a felmentő hadat.36 Isolano reálisnak tűnő becslése szerint 15 ezer lovasa és kétezer gyalogosa, azaz 17 ezer fős hadserege volt Szinán fiának.37 Szepsi Laczkó Máté úgy tudósított, hogy Szinán fia „ Mahumet begler bek tizenötezer törökkel jött Esztergom segítségére. ”38 A fogságba esett török főtiszt, az aleppói beglerbég hét pasa által vezetett, 15 ezer fos török hadról tett említést vallomásában.39 Niclas 30 Istvánffy 1868. 729-730. o.; Istvánffy 1962. 377. o. 31 Illésházy 1863. 19. o. 32 Fővezéri rangja mellett temesvári beglerbégként szerepelteti Kruppa 1595 júliusában. Vő. Kruppa, Századok 2003. 613., 643-645. o. E levelek egyikéből azonban kitűnik, hogy Üvejsz pasa fia volt a nevezett Mehmed temesvári beglerbég, tehát nem lehet azonos Szinánpasazádé Mehmeddel; mméliai beglerbégként Tóth, AUSz 2006. 69. o. 33 Istvánffy 1868. 733. o.; Baranyai Decsi 1982. 241. o.; Gablman VII. 29-i levele szerint egy török 30 ezer főnyinek mondta a szerdár hadát. OSzKK Fond 32/429.; Vö. Bagi, Aetas 1999/4. 62. o. 34 Török történetírók III. (1566-1659). Ford. Karácson Imre, sajtó alá rendezte Szegfű Gyula. Budapest, 1916 (a továbbiakban: Török történetírók III.) 116. o. (Pecsevi), 235. o. (Kjátib Cselebi); Gablman VII. 29-i levelére vö. előző jegyzet; Vö. még Diarium bellicum 1595, HHStA Hungarica Fase. 128. föl. 134v. 35 HHStA, Turcica K 81. föl. 85.; Vö. még Bagi, Aetas 1999/4. 62. o. 36 Codex Vindobonensis Palatínus 7352. föl. 235. 37 Isolano, in Benda, HK 1983. 656. o. 38 Szepsi Laczkó Máté krónikája. In Mikó Imre (szerk.): Erdélyi történelmi adatok. III. Kolozsvár, 1858,28. o. 39 Vö. Gablman-diáriuma. 1595. VIII. 4-i bejegyzés, HHStA Hungarica Fasc, 128., 135r; Vö. még Bagi, Aetas 1999/4. 62. o. 27
