Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Női szerepek a változó időben - D. Szakács Anita: Fuchs Rozina avagy János különös esete

FUCHS ROZINA AVAGY JÁNOS KÜLÖNÖS ESETE

Az apa, az 1615-ben polgárjogot nyert Fuchs Ulrik kereskedő, azon armálissal rendelkező soproni polgárok közé tartozott, akik sok munkával járó alsóbb vármegyei hivatalokat is viseltek.3 Ő, miképpen például a hasonló státusú Fenessy Mihály, vármegyei esküdtként is tevékenykedett. Első felesége, az 1640. év végéig élt Anna, a városi elitből származott: Paur Mihály belső tanácsos nővére volt. Házasságukból három gyerek született. Orsolya - aki majd Unger Mátyás felesége lesz Rozina, majd 1625-ben Ulrik. Második, Stockinger Gábor leányával, Orsolyával kötött házasságából is három gyermek (Vilmos, Anna, György) született. Fuchs Ulrik háza a belváros egyik frekventált helyén, az Új utcában állt; a városi elit sok tagjához hasonlóan, a külvárosban (a Kis Pócsi utcában) ő is majorral rendelkezett. Ingatlanvagyona egyértelműen a városi elitben jelölte ki a helyét. 1647-ben végrendelkezett.4

Ebbe a családba született 1620 körül Rozina. Szinte bizonyos, hogy hermafro- ditának született, de minthogy születésekor inkább a női nemre utaló jelek ütköztek ki rajta, ezért a Rozina nevet kapta. 1626-ban szülei vizelési fájdalmak miatt Bécs- be vitték Johann Georg a’ Buchau, „a filozófia, mindkét jog és az orvostudomány doktorához” (philisophiae, juris utriusq[ue] et medicinae doctor), aki egy consi- liumot követően kisebb operációt hajtott végre a gyermeken.5 A gyógyult gyermeket szülei hazavitték, de a problémák valójában csak ezt követően kezdődtek. Minden arra mutat, hogy Rozina közben fiúvá serdült, anélkül, hogy szüleinek minderről a legcsekélyebb sejtelmük lett volna. Velük szemben mindezt megtapasztalhatta a család szolgálószemélyzete; a szakácsnő, Margarethe, aki beavatásával elindította őt „a latorkodás” útján, vagy a cselédlány, Neuhauser Anna Mária, aki egy tanúvallomás szerint közel két esztendeig volt bizalmas kapcsolatban vele.

Mindezen kapcsolatok ellenére Rozina - a külső szemlélő számára - női identitását mind ruházkodásában, mind családja és a külvilág számára mutatott magatartásában megtartotta; csak így fordulhatott az elő, hogy a Sopronban tartózkodó krakkói borkereskedő, Nikodemusz Praszky feleségül kérte. (A Sopronban tartózkodó lengyel borkereskedő személyén ne lepődjünk meg. Az 1640-es években nem csak folytatódott a soproni bor jelentős mérvű Morvaországba, Sziléziába szállítása, hanem többen - így például Vittnyédy István6 - az olmüci, boroszlói kereskedők mellett krakkói kalmárokkal is kapcsolatba kerültek.) Az eljegyzésre 1642. no3 Payr az azonosítást még nem tartotta lehetségesnek, ugyanakkor Házi már identifikálta, a polgárcsalád történetét máig meghatározóan adatolta. Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1535-1848. 1— 2. kötet. Budapest, 1982, nr. 5193. A tanulmányban, etnikai viszonyoktól függetlenül, e műhöz igazítottam a névhasználatot.

4 Az 1651-ben felbontott végrendelete: SL:SVLt, Lad. F. fasc. 2. No. 76.

5 SL:SVLt, Lad. XXXI. et FF. Fasc. 3. No. 133/16.

6 Vittnyédy esetére: SL:SVLt, Lad. XL. et PP. Fasc. 1. No. 14., 18-20.

271