Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Női szerepek a változó időben - Bagi Zoltán: Nők a német katonai táborokban a 16-17. században
NŐK A NÉMET KATONAI TÁBOROKBAN A 16-17. SZÁZADBAN után a hadsereg kettévált, tévedésből rossz málhacsapattal vonult tovább. A második feleség által szült három gyerekből egy közvetlenül a születése után elpusztult.26 A gyerekek élete nem sokban különbözött a szüléikétől. Korán hozzá kellett járulniuk a család megélhetéséhez. A lányok az anyjuknak segítettek: főztek, mostak, takarítottak, tűzifát gyűjtöttek, és kivették részüket a sebesültek ápolásából is. A fiúk általában valamely tisztségviselő szolgálatában álltak. Tisztán tartották fegyvereiket, sátrukat és ruháikat, valamint gondoskodtak annak lováról is.27 Szakácsnők A táborban élő nők következő csoportját a katonák ellátásában résztvevők alkották. A császári hadvezetés a tizenöt éves háború időszakában többféleképpen igyekezett megoldani az élelemellátás problémáját. Egyrészt megkísérelte saját maga megszervezni a felfogadott csapatok élelem- és takarmány utánpótlását. Ez azonban - megfelelő nagyságú tárházak hiányában - eleve kudarcra volt ítélve. Háború idején gyakran előfordult az is, hogy a hadsereg útjába eső települések, vármegyék elöljáróinak az uralkodó parancsot küldött, amelyben felszólította az illetékeseket, miszerint meghatározott helyre, meghatározott időn belül gyűjtsenek össze élelmet, takarmányt és tűzifát. E javakat pedig a katonák ,jó”, tehát nyomott áron megvásárolhatták. Nem volt ritka az sem, hogy az udvar „kivonult” az ellátás szervezéséből, és ezt a feladatot nagyrészt a hadjárat idején a táborokban megjelent utazó kereskedőkre, vagyis a markotányosokra bízta.28 E gyűjtőnév alatt a katonák mindennapi élelmét és italát biztosító személyek alábbi csoportjait kell érteni: az élelmiszereket áruló markotányosokat (Markatender), a hús eladásával foglalkozó henteseket (Schlächter), és a minden egyebet áruló szatócsokat (Krämer). Mellettük működtek a szakácsok (Sudler) és szakácsnők (Sudlerin) által üzemeltetett kifőzdék is. Ezek vásárlóköre leginkább azon katonák közül került ki, akiket nem kísért nő a hadakozásba. Felügyeletüket a főélésmester, a főtáborbiztos, a tábori főprofosz, illetve a profosz közösen látta el, a tábori rendtartás rájuk vonatkozó cikkelyei alapján. Az utóbbi tisztségviselő határozta meg - az élelmezési rendtartás alapján - a markotá- nyos portékájának árát. A markotányos ezért neki (a főtábormestemek és az 26 Waidmayr 2003. 110. o. 27 Burschel 1994. 252. o.; Waidmayr 2003. 110. o. 28 Redlich 1954. 230. o.; Krüger 1996. 48. o.; Bagi 2005. 154-158. o. 265
