Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Női szerepek a változó időben - Bagi Zoltán: Nők a német katonai táborokban a 16-17. században
BAGI ZOLTÁN Ennek a színes, tarka társaságnak jelentős részét nők és gyerekek alkották.6 A kora újkorban nem számított szokatlan jelenségnek, hogy a zsoldos feleségével, vagy nem egyszer egész családjával együtt vonult a hadjáratokra. Jelenlétük - egészen a 19. században megjelenő általános hadkötelezettségig - szokványos volt.7 A táborba szállt, nem harcoló személyek számáról hozzávetőleges képet alkothatunk több, egykorú híradás alapján is. 1601. április 28-án II. Rudolf pátensben tudatta Grundramsdorf, Neudorf és Biedermasdorf elöljáróival, hogy Dietmayr Schiffer Hauptmann Pápán szolgált 200 fős zászlóját elbocsátják, amely eseményre e három településen kerül sor. Az irat tanúsága szerint a katonákkal 19 asszony és gyermek (Trossweib und Búbéin) is együtt vonult.8 1632 februáijának végén Buxtehude védői rövid ostrom után feladták a rájuk bízott erősséget a svéd csapatoknak, akik ezért cserében szavatolták a császári őrség és hozzátartozóik szabad elvonulását. így röviddel később 501 katona, 335 nő és 367 gyermek hagyta el a várost.9 Valószínűleg Albrecht Wallenstein hadseregéhez tartozott az a bambergi Frochheimnél állomásozó ezred is, amelynek mustráján 2258 katona mellett 916 nőt és 521 gyereket is összeírtak a kiküldött biztosok.10 A Lőcsei krónika nyolcvan esztendővel későbbi, 1681. évi bejegyzéséből pedig szintén kiderül, hogy Aeneas Caprara tábornok az év június 29-én a városban hagyott 150 katonát és sok katonafeleséget, akikhez a következő hetekben még többen érkeztek, így összesen 2500 asszonyt és gyereket kellett ellátniuk a polgároknak.11 Mindez nyilvánvalóan jelentősen növelte a lőcsei polgárok terheit. Johann Jacob von Wallhausen pedig egyenesen úgy vélte az 1615-ben megjelent Kriegskunst zu Fuß című művében, hogy háromezer katona toborzása négyezer nő és gyermek (!) megjelenését jelenti a katonai táborban.12 Az általam említett példákból is kitetszik, hogy jelentős számban éltek nők a táborokban. Megítélésük, feladataik alapján három - nem túl könnyen elhatárolható - csoportba oszthatjuk őket: katonafeleségek, szakácsnők és tábori kéjnők. A továbbiakban e három kategóriát szeretném bemutatni a német nyelvű szakirodalom és néhány általam gyűjtött adat segítségével. dúl ki, amelynek ráadásul minden tagja kém. Kirchhof 1602. 106. o.; Wallhausen 1615. 6. o.; Burschel 1994. 227. o. 6 Burschel 1994.241.0. 7 Hämmerle 1998. 125. o. 8 II. Rudolf pátense, 1601. április 28. Haus-, Hof- und Staatsarchiv Mainzer Erzkanzler Archiv Mandate, Patente und Passbriefe in Kriegsachen Konv. 2. 160r-v. 9 Burschel 1994. 241. o. 10 Czigány 2004. 46-47. o. 11 Lőcsei krónika 1988. 440-441. o. 12 Wallhausen 1615. 6. o.; Burschel 1994. 227. o. 262
