Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI A táblázat adatai hiányosak, és Kesztölc esetében bizonyíthatóan pontatlanok. Ortutay András kutatásai szerint ugyanis Kesztölcről 123 családfő, összesen 368 személy települt át Csehszlovákiába. Közülük 50 bányász, 29 munkás, 16 háztartásbeli, 5 földműves és 8 iparos volt. A többiek esetében „rendőrtől lelkészig, fényképésztől nevelőnőig találunk adatot”240 A táblázatból hiányzik Dorog és Tokod, ahonnan, mint említettük, 1946-ban települtek át többen, akárcsak Esztergomból 1946-ban és 1948-ban. A megyéből áttelepültek összlétszámát a hiányos adatok miatt egyelőre nem tudjuk megállapítani, a későbbi kutatások ezt remélhetően tisztázni fogják. * Vajon hogyan alakult a kitelepültek további sorsa? Új lakóhelyén sok áttelepült oroszlányi szlovákot csalódás ért, mivel nem mindig kapott szebb házat, mint amilyen az otthoni volt, a földek pedig gyakran távol estek a szállástól. Az új szomszédok sokszor nem örültek nekik, őket pedig honvágy gyötörte.241 A Dorogról áttelepült Bérezés Mihály bányamester esete valószínűleg nem általánosítható, mégis érdemes felidézni. Csehszlovákiában nem kapott sem lakást, sem képesítésének megfelelő állást, hivatalról hivatalra küldözgették, szemére vetették azt is, hogy minek jött át, hiszen „az ő kedvéért nem fognak egy szlovákot kidobni” az állásából. Végül azt tanácsolták neki, Csehországban keressen munkát. Meggyőződéses szlovák létére ezek után kijelentette: ha ügye nem rendeződik mielőbb, visszatér Magyarországra.242 Tény, hogy nem mindenütt fogadták őket tárt karokkal: baloldalról főleg az áttelepültek pártállását kifogásolták, míg jobboldalról azt, hogy nem mindegyikük beszéli a szlovák nyelvet.243 A többség azonban feltehetően megtalálta számítását az új hazában: egy 1948-as csehszlovák kimutatás szerint az áttelepült szlovákok 80%-a elégedett volt, a legtöbb panasz a lakáskérdés miatt hangzott el.244 * A hazai szlovákok sorsa - a németekétől eltérően - a második világháború lezárását követően nem alakult tragikusan, hiszen nem szenvedtek el jogfosztást. Kitelepülésük önkéntes volt, és ha meggondolták magukat, akár vissza is jöhettek. Az itt240 Ortutay: Szlovák lakosságcsere Kesztölcön... i. m. 23. o. 241 Végváriné: i. m. 318. o. 242 Szabó Károly: i. m. 3., 190-191. o. 243 Új Otthon, 1947. szeptember 6. 244 Új Otthon, 1948. július 10. 240
