Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Várvédő harcok a török korban - Tóth Sándor László: Az esztergomi csata 1595-ben

AZ ESZTERGOMI CSATA 1595-BEN

kényszerült, országa török kézre került. Októberben Báthory Zsigmond vazallusa segítségére sietve, ellentámadást indított Havasalföldön. Szinán nagyvezír - a hadjárati év végét jelentő Kászim-nap (október 26.) közeledésére is tekintettel - kivonult Havasalföldről, és csak két megerősített várban-városban (Tirgovigte és Bukarest) hagyott jelentősebb török őrséget. Báthory elfoglalta e gyenge várakat és a Duna-parti Gyurgyevót (ma: Giurgiu), s a Dunán átkelő török had utóvédjére, az akindzsikre megsemmisítő csapást mért. így Szinán havasalföldi hadjáratának eredményei semmissé váltak, a nagyvezír látványos kudarcot szenvedett, amelyet portai ellenfelei megbuktatására használtak fel. Az erdélyi csapatok közben a Temes-Maros vidéken is több várat visszafoglaltak (Lippa, Jenő).7

Az erdélyi diverzió, a havasalföldi hadjárat miatt Magyarországon így csak védekező, defenzív hadműveletekre kerülhetett sor török részről. Ez lehetőségeket teremtett arra, hogy a keresztény hadvezetés több ponton támadást indítva, esetleg egy kitüntetett ponton áttörve, valóban jelentős sikereket érhessen el az előző év kudarcai után. A Habsburg-hadvezetés 1595 tavaszán ellentámadást szervezett. A Német-római Birodalomból, Itáliából, az örökös tartományokból, a Cseh Királyságból és a Királyi Magyarországról összeverbuvált fősereg (vagy az ún. alsómagyarországi sereg) létszámát8 nehéz pontosan meghatározni, hiszen a hadjárat folyamán, Esztergom ostroma alatt is érkeztek erősítések. Általában legalább 40 ezerre, inkább azonban 60-70 ezerre becsülték a szövetséges hadat.9 Egy 1595. november 25-i részletes, csapatokra lebontott zsoldoslajstrom szerint összesen 57 145 (57 245) fő vett részt a hadjáratban. Ezen belül 15 430 (15 525) lovassal és 47 145 gyalogossal számolt az összeírás. A lovasságon belül 6800 német, 2000 vallon lovas és 4930 (5025) magyar huszár, a gyalogságon belül pedig 18 400 német, 2500 vallon és 5815 magyar katona (hajdú) volt. Ehhez járult a pápai haderő 12 ezer gyalogossal és ezer lovassal, a Ferranto Rossi vezette háromezer fős, 1594-től Magyarországon tartózkodó milánói kontingens, valamint a mantovai herceg irányítása alatt álló 3200 fős (1500 gyalogos, 1700 lovas) csapat.10 A komáromi táborban

7 Az 1595. évi harcokra összefoglalóan lásd Rónai Horváth Jenő: Magyar hadi krónika. 2. rész. Budapest, 1897 (a továbbiakban: Rónai Horváth 1897); Bánlaky 1940. 144—172. o.; Magyarország hadtörténete I. Főszerk. Liptai Ervin, szerk. Borús József. Budapest, 1984 (a továbbiakban: Magyarország hadtörténete I.), 665-668. o.; Yücel, Y. - Sevim, A.: Türkiye Tarihi. Osmanli dönemi (1566-1730). Ankara, 1991, 25-26., 34. o.; Tóth 2000. 165-185. o.

8 Erre vonatkozóan lásd e kötetben Bagi Zoltán: Az alsó-magyarországi császári-királyi hadsereg, az oszmán őrség, valamint a megsegítésükre küldött csapatok létszáma és veszteségei Esztergom 1595. évi ostromának idején c. tanulmányát. (A szerk.)

9 60 ezer fore Pilch Jenő (szerk.): A magyar katona. Vitézségünk ezer éve. Budapest, é. n. [1933], 212. o.; 40 ezerre, erősítésekkel 60 ezerre Rónai Horváth 1897. 121. o.; Gömöry, HK 1891. 463. o.; Csorba 1978. 144. o.; 38 ezer főre Magyarország hadtörténete I. 215. o. (Marosi Endre).

10 Az 1595. XI. 25-i zsoldoslajstromra lásd Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Wien), Allgemeine Akten, Hungarica (a továbbiakban: HHStA) Fase. 128. föl. 317r-324v; a nem egészen pontos összesíté23