Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT még az az idő, amikor azokat a szlovákokat, kik önként nem jelentkeztek, mint hazaárulókat fognak Szlovákiában felelősségre vonni. ” Néhány helyi lakos felháborodottan panaszolta: annak ellenére, hogy nem iratkoztak föl, a bizottság őket is listára tette, „ és ezt a listát mutogatják Kesztölc és a többi szlovák falvakban azzal, hogy mennyien jelentkeztek már pl. Csév községből”.182 183 A rémhírterjesztés, fenyegetőzés nem helyi, elszigetelt jelenség volt, hanem gyakran alkalmazottból bevált módszer, egyfajta „pszichológiai hadviselés”. A tataijárásból „mindenünnen” azt jelentették: „a bizottság olyan híreket vetett a köztudatba, hogy azoknak is ki kell települniük, akik szlovákok ugyan, de itt szeretnének maradni”.183 Már olyan hírek is elterjedtek, hogy a visszamaradt szlovákok vagyonát elkobozzák, és felvidéki telepeseket ültetnek a nyakukra. Megkésve ugyan, de szeptember 2-án a magyar kormány is lépett az ügyben: dr. Jócsik Lajos, a nemrég kinevezett magyar áttelepítési kormánybiztos utasította az alsóbb hatóságokat, hogy nyilvánosan cáfolják meg a „különböző valótlan és átlátszó célzatú híreket”, a „rosszindulatú propagandát”. Külön ki kellett hangsúlyozni, hogy az átte- lepülés önkéntes, ezért kényszerű eszközöket nem lehet alkalmazni.184 A bizottság tagjainak agresszivitása, különösen a bánhidai körzetben, nem egyszer tettlegességig fajult. Vértesszőlősön május 9-én négy-öt orosz tiszt kíséretében szlovák katonák jelentek meg, hogy letartóztassák a helyi rendőrség tagjait. A kialakult tűzpárbajban sebesülés nem történt. A vezető jegyző, akit szintén le akartak tartóztatni, „csak szökéssel tudott védekezni” a fegyveres erőszak ellen. Az incidensre az adott okot, hogy néhány nappal előtte a rendőrség, magyar kincstári holmit keresve, eredményes házkutatást tartott a kitelepülésre jelentkezettek lakásain. A történtekről jegyzőkönyv készült, a szlovák vizsgálat is saját katonáinak túlkapását állapította meg.185 Hasonló panasz merült föl Oroszlány községben: egy gyűlés alkalmából - „anélkül, hogy erre okot adott volna” - a helyi kommunista párt vezetőjét letartóztatással fenyegette meg egy szlovák ezredes.186 182 A csévi rendőrbiztos 1946. május 14-i szolgálati jegye. KEMÖL, Államrendőrség Komárom- Esztergom Megyei Főkapitányságának iratai (a továbbiakban: VI-2), ad 527-8/1946. rend. sz. A jelentés megállapítja, hogy az összeírok két listát vezettek: az egyiken - és ez volt a hivatalos - a ténylegesen jelentkezettek neve szerepelt, míg a másik „kimondottan csak propagandisztikus célokat szolgál”. (Uo.) A magyarországi szlovákok „összeírásáról” lehetett szó, amelyet ugyancsak a bizottság végzett, járásonként. A származást vizsgáló, névanalízisen alapuló tudománytalan becslés 477 ezer magyarországi szlovákot mutatott ki. Lásd Janics: i. m. 205. o. 183 A tatai járás főjegyzőjének 1946. május 31-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 334/1946. föisp. sz. 184 A magyar áttelepítési kormánybiztos 1946. szeptember 2-i leirata. KEMÖL, IV-954, ad 101/1947. alisp. sz. 185 A tatai járás főjegyzőjének 1946. május 10-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 334/1946. ikt. sz. 186 Uo. 229
