Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI gésben állt egymással, hiszen a magyar vezetés részben azért is szorgalmazta a németek egy részének mielőbbi kitelepítését, hogy ezzel helyet szorítson a lakosságcsere révén hazánkba érkező felvidéki magyar telepeseknek. 1944 után, amint azt már többször is említettük, a térség társadalmainak többségi közhangulata a nemzetiszocializmus mellett a kisebbségeket tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért. A csehszlovák politikusok élen jártak a németekkel és magyarokkal szembeni kollektív bűnösség elvének hirdetésében. A magyar kisebbség felszámolása érdekében a prágai kormány szinte minden lehetséges eszközt bevetett: tömeges kitelepítéssel, deportálással, reszlovakizációval próbálkozott.158 1945 első felében - Potsdamig - az egyoldalú kitoloncolás volt a magyar kisebbségi kérdés megoldásának „elméleti sablonja”.159 A győztes nagyhatalmak közül azonban egyedül a Szovjetunió támogatta minden fenntartás nélkül ezt az elképzelést, Nagy Britannia és főleg az Egyesült Államok ellene voltak. A potsdami döntést követően a magyarok egyoldalú kitelepítésének tervét felváltotta a lakosságcsere addig kevéssé hangoztatott gondolata. A magyar kérdést nem „az egyszerű kitelepítés, hanem inkább a lakosság kicserélése alapján” kell „megoldani” - nyilatkozta 1945 októberében Eduard Benes köztársasági elnök.160 A magyar kormány ellenezte a lakosságcsere gondolatát: egyrészt elutasította a szlovákiai magyarok kollektív felelősségre vonását, másrészt a hazai szlovákok közül sem akart távozásra kényszeríteni senkit, az önként áttelepülők útjába azonban nem kívánt akadályt gördíteni.161 Annál sürgősebb volt a kétoldalú megállapodás kierőszakolása a csehszlovák félnek, amely még a párizsi békeértekezlet előtt dűlőre akarta vinni a felvidéki magyarok ügyét. A magyar kormány zsarolására megkezdődött a kassai kormányprogramban rögzített elvek gyakorlati megvalósítása - a magyarellenes intézkedések ekkor váltak tervszerűvé és átfogóvá. Sorozatban hozták a jogfosztó intézkedéseket,162 megújult erővel folytatták a kitoloncolásokat.163 158 A kérdést átfogóan tárgyalta Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetéről. Pozsony, 2001, Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. 159 Janics Kálmán: A hontalanság évei. Harmadik, javított, első magyarországi kiadás. [H. n.], 1989, Hunnia Kiadó Kft., 168. o. 160 Romsics: Az 1947-es párizsi békeszerződés... 92. o. 161 Lázár György: Irányzatok és törekvések a magyarországi szlovákság körében (1945-1948). Történelmi Szemle, 1985. 3. sz. 519. o. 162 Bene§ elnök hírhedt 1945/33. sz. rendeletét, amely a németeket és a magyarokat megfosztotta csehszlovák állampolgárságuktól, 1945. augusztus 2-án tették közzé, a potsdami konferencia befejezésével egyidejűleg. 163 A magyaroknak „Szlovákiából történt kiüldözése” következtében Dél-Komárom lakossága 1945 végére 6500-7000 főről 13-14 ezerre duzzadt. A Magyar Allamrendőrség Komárom-Esztergom 224
