Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT adatok arra utalnak, hogy megyénkben a német lakosság összeköltöztetése csak a következő év tavaszán vette kezdetét.141 Egy 1948. április 18-i földhivatali jelentés szerint „összetelepítés történt Tát és Baj községekben, Táton 14 telephely szabadult fel, [...] Baj községben 18 telephely, hol Felvidékről intézményesen áttelepítettek és menekültek helyeztettek el. ”142 A tatai járás főjegyzője öt nappal korábban arról számolt be, hogy járása területén „a kitelepítésre kerülők közül 17 családot, a német anyanyelvűek143 közül 16 családot költöztettek össze. Az így megüresedett helyekre felvidéki (szimői) telepesek kerültek. ” Megjegyezte, hogy a baji összetelepítés a mezőgazdasági munka szempontjából igen káros hatással volt.144 Az esztergomi járás főjegyzője április 30-i jelentésében leányvári és táti összetelepíté- sekről tett említést.145 Az ősszel újraindított összeköltöztetéseket az Országos Földhivatal 1948. október 1-én kiadott 172.000/1948.V/1. sz. körrendeleté részletesen szabályozta.146 Eszerint csak a telepítésre szükséges és alkalmas házat kellett igénybe venni, és az onnan kilakoltatott személyeket telepítésre nem, vagy arra kevésbé alkalmas ingatlanokba volt szabad elhelyezni, a „családi kapcsolatok” esetleges figyelembevételével. Az összeköltöztetett németek annyi vagyontárgyat vihettek magukkal, amennyi a „szorgos munkával” való megélhetésüket biztosította. A földművelésből élők birtokában például annyi állatállományt és munkaeszközt kellett meghagyni, amennyivel azon a vidéken öt kataszteri hold nagyságú földön gazdálkodni szoktak. Magukkal vihettek egy évnyi szükségletüket fedező élelmiszert, tüzelőt, háziállatot, takarmányt, és megtarthatták lakberendezési tárgyaikat. 1948 októberében Nyergesújfalun, Vértestolnán, Kömyén, Tarjánban voltak összetelepítések. A tatai járási főjegyző ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a fenti községekben „ oly mérvű zsúfoltsággal kell számolni, melynek következményei esetleg egészségügyi vonalon kiütköznek”. A vármegyei földhivatal vezetőjével, mint írta, tervbe vette a német lakosság egy részének „a felvidéki betelepülésre 141 Az összeköltöztetés kezdetét Gróf Károly is 1948 március-áprilisára teszi. Gróf: A magyarországi német lakosság kitelepítése... 29. o. 142 A Komárom-Esztergom megyei Földhivatal 1948. április 18-án kelt jelentése. KEMÖL, IV-954, ad 75/1948. ai. sz. 143 1948-ban országos szinten a németek kitelepítését már a 12.200/1947. M.E. sz. rendelet alapján hajtották végre. Ez „csak” a német nemzetiségűek, Volksbund-tagok és önkéntes SS-katonák kitelepítéséről rendelkezett, a német anyanyelvű de magyar nemzetiségű személyek kitelepítéséről nem. 144 A tatai járás főjegyzőjének 1948. április 13-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 34/1948. foisp. sz. 145 Az esztergomi járás főjegyzőjének 1948. április 30-i jelentése. Uo.; Gróf: A magyarországi német lakosság kitelepítése... 29. o. 146 KEMÖL, IV-951-b, 300/1948. fóisp. sz. 221
