Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT illetve az újonnan jött, szegényebb telepesek között is gyakoriak voltak a súrlódások. 1946 őszére még jobban elmérgesedett a helyzet. A baji telepfelügyelő szerint a németek és a telepesek között napirenden voltak a verekedések, „gyakrabban bicskázásokkal egybekötve”, mint például Vértestolnán és Dunaszentmiklóson.118 November közepe táján aztán megérkeztek a vármegyébe a felvidéki menekültek első csoportjai, akik a csehországi deportálás elől szöktek át Magyarországra. Megsegítésük súlyos terhet rótt a kicsiny, elszegényedett, háborútól sokat szenvedett vármegyére.119 Többnyire a gesztesi, illetve az esztergomi járás magyar ajkú településein szállásolták el őket, de volt közöttük olyan is, aki német többségű helyiségben telepedett le, így például Bajon. II. 5. A kitelepítések második szakasza Dózsa Ödön, a Népgondozó Hivatal kerületi vezetője 1946 májusában még úgy gondolta, hogy a kitelepítések két hónapig szünetelni fognak, ezt követően a megye 24 községében újraindulnak, és több mint 16 ezer személyt érintenek majd.120 Ehhez az irreális tervhez képest megyénkben a kitelepítések második, egyben utolsó szakaszában - a korábbi szakirodalomban megfogalmazott egyes állításokkal ellentétben121 - végül is mindössze két község: Dorog és Kömye német lakosságának egy részét szállították 1947 augusztusának utolsó napjaiban Németországba, ezúttal a szovjet megszállási övezetbe. A tatai járás több községében 1947 márciusában megjelent a „svábok kitelepítését előkészítő bizottság”, jelentette a járási főjegyző. A dokumentumból az is kitűnik, hogy a telepesek és a németajkú lakosság közötti feszültség nem csitult az elmúlt évhez képest. „ Többször hallani olyan kijelentéseket - írta hogy ha a sváb kitelepítést rövidesen meg nem oldják, úgy a telepesek erőszakos eszközökkel távolítják el a sváb lakosságot házaikból. Különösen súlyos a helyzet Tarjánban, ahol nagy számú telepes mellett valamennyi sváb is [a] házában van. Az összetele118 A baji telepfelügyelő 1946. október 3-i jelentése. KEMÖL, XXIV-201, 1948. év, 6. tétel, 8335/1946. földhiv. sz. 119 Balogh Béni: Felvidéki menekültek Komárom-Esztergom vármegyében (1946-1947). Limes, 1994. 4. sz. 6. o. 120 Dózsa Ödön osztályvezető 1946. május 22-i levele a főispánnak. KEMÖL, IV-951-b, 410/1946. föisp. sz.; Gróf: A magyarországi német lakosság kitelepítése... 26. o. 121 Lásd pl. Zielbauer: i. m. 8. táblázat, 76. o. A szerző szerint 1947-ben 22 Komárom-Esztergom megyei német községet telepítettek ki, összesen 4206 személyt. Ezt az állítást először Gróf Károly cáfolta meg a már többször idézett műveiben. Lásd pl. Gróf: A magyarországi német lakosság kitelepítése... 4L, 43. o., 240. és 279. sz. jegyzetek. 217
