Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT Röviddel a kitelepítés előtt, meglepetésszerűen, mintegy 24 bányászcsaládot felmentettek, vagyonukat viszont zár alá vették. Azoknak a felmentési kérelmét, akik korábbi üldöztetésükre hivatkoztak, illetve arra, hogy nem voltak tagjai sem a Volksbundnak, sem az SS-nek, és 1941-ben nem vallották magukat német nemzeti- ségüeknek, felülvizsgálták. Közülük 147 személyt felmentettek. Az eredeti terv szerint családokat szakítottak volna szét, azon az alapon, hogy az egyik házastárs magyar vagy szlovák, míg a másik fél német. Utóbb felmentést kaptak ők is, akárcsak a bányászfeleségek. Nem mentették fel viszont azon személyeket, akik 1944 novemberében a községen áthajtott zsidóknak segítséget nyújtottak.104 A kitelepítettek pontos számát Máriahalom esetében sem ismerjük. A körjegyző hol 620, hol 641 főről szól; egy kimutatás 111,105 míg Wagenhoffer Vilmos 158 családot említ.106 A kitelepítés a falu lakosságának nagyjából 75-80%-át érintette. A visszamaradt lakosokból 65-en vallották magukat magyarnak, 160-an németnek, ők többnyire mentesített bányászok voltak.107 A tatai járásban található Szomoron feltehetően 1946. április elején függesztették ki az áttelepülésre kötelezettek végleges névjegyzékét. Ez összesen 314 személyt érintett. A kitelepülök itt is csak kézipoggyászt vihettek magukkal, és április 13-án, akárcsak a máriahalomiak, lovas kocsin hagyták el a falut. A szekerek Herceghalomra szállították őket, ahonnan vagonokba szétosztva elindultak Németország felé.108 Leányvárral és Máriahalommal ellentétben Szomoron, ahol nem éltek bányászok, így bányászmentesítésre sem került sor, szinte teljes mértékű volt a német lakosság kitelepítése: mindössze öt-hat,109 110 más adatok szerint háromnégy1 10 német család maradt vissza. A megye területén ezzel lezárult a kitelepítések első szakasza, 1946-ban nem került sor több településre. Egy 1946. júniusi, országos összegzés szerint addig az időpontig Magyarország 108 településéről összesen közel 117 ezer németet telepítettek ki Németország amerikai megszállási zónájába, közülük megyénk három községéből 1777 személyt.111 Mivel az eredeti ütemtervet nem tudták tartani, ezért Komárom-Esztergom megye csak később került volna sorra. A döntéshozó szervek 104 Uo. 87-88. o. 105 1947. május 21-i jelentés. KEMÖL, Leányvári körzeti telepfelügyelő iratai [Vl-605], 476/1947. tf. sz. 106 Wagenhoffer: i. m. 89. o. 107 Az únyi körjegyző 1946. április 4-i jelentése. KEMÖL, IV-961, ad 661/1946. föjegyz. sz. 108 Gróf: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén... 61. o.; Tóth Krisztina: i. m. 109 A tatai járás főjegyzőjének 1946. áprilisi félhavi helyzetjelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 334/1946. föisp. sz. 110 A tatai járás főjegyzőjének 1946. május 10-i félhavi helyzetjelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 334/1946. föisp. sz. 111 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon... 129-130. o. 215
