Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Wencz Balázs: Az MKP és az 1945-ös nemzetgyűlési választások Komárom-Esztergom vármegyében
AZ MKP ÉS AZ 1945-ÖS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK... több mint a 70%-ára.43 A választásokat követően a Szociáldemokrata Párt az 1945. október 10-i pártvezetőségi ülésen tárgyalta meg a tapasztalatokat, és vitatta meg a közös lista tervét. Hosszas egyezkedés után végül megszületett a párton belüli megállapodás, melynek értelmében biztossá vált, hogy a két munkáspárt külön listán indul a nemzetgyűlési választásokon.44 A lista meghiúsulásának körülményeivel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Komárom-Esztergom vármegyében már szeptember legvégén, tehát a budapesti választásokat megelőzően lehetett sejteni mindezt. Kóbor Ferenc a szeptember 30-i titkári jelentésében ugyanis már arról írt, hogy „amíg a múlt hónapban még majdnem mindenütt a közös lista mellett nyilatkoztak [a szociáldemokraták - W. B.], most pártfegyelemre és különféle más kifogásokra hivatkozva kitérnek az állásfoglalások elől, teljesen figyelmen kívül hagyva a korábbi megállapodásokat. Ez a magatartás is olyan egyöntetű, hogy bizonyosnak látszik a központi irányítás. Itt nem annyira a pártközpontjukra gondolok, hanem inkább arra, amit több jel mutat, hogy a kisgazdákkal megyei mértékben megegyeztek. ”45 A választási blokk létrehozásának kudarca, Mindszenty József pásztorlevele A budapesti szavazást követően ismét különösen éles hangnem kezdett eluralkodni a választási küzdelemben. Ezért a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi elnökének a közreműködésével október 16-án tárgyalások kezdődtek, amelyen felvetették az MNFF pártjai által alkotott közös lista gondolatát.46 Vorosilov ugyanis közölte a jelen lévő pártok vezetőivel: „a reakció és a fasizmus veszélye miatt nemzeti, demokratikus összefogásra van szükség, hozzanak létre közös listát. ” Ennek érdekében a Kisgazdapártnak a mandátumok előbb 40, majd 45, végül 50 százalékát ígérték, a többi pártnak pedig a másik 50%-ot.47 Mindez az MKP számára lett volna a legelőnyösebb, ugyanis ezáltal nem derült volna ki, hogy melyik párt kü- lön-külön mennyi szavazatot szerzett, s a választások után az erő pozíciójából 43 Pallai Péter - Sárközi Mátyás: Némi demokráciától a népi demokráciáig. A kommunista hatalom- átvétel története Magyarországon a BBC-archívum tükrében (1945-1948). 2008, Helikon Kiadó, 35.0. 44 Balogh: Választások Magyarországon 1945... i. m. 115. o. 45 PSZL 274-16/109. 160. o. 46 Botos János - Gyarmati György - Korom Mihály - Zinner Tibor: Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között 1945-1956. Budapest, 1988, Minerva, 154-155. o. 47 Kiss Sándor: A magyar demokráciáért. [H. n.], 1983, Magyar Öregdiák Szövetség, Bessenyei György Kör, 54. o. 183
