Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Wencz Balázs: Az MKP és az 1945-ös nemzetgyűlési választások Komárom-Esztergom vármegyében
AZ MKP ÉS AZ 1945-ÖS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK... származásra és vagyoni helyzetre tekintet nélkül - bárki elvégezhet. A pártprogram leszögezte, hogy alkotmányos népképviseleti alapon álló, demokratikus kormányforma megteremtését kívánja. A Független Kisgazdapárt álláspontja a szabadság- jogok tekintetében az volt, hogy feltétlenül biztosítani kell a politikai szabadságjogokat, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, az általános és titkos választójogot.26 A Polgári Demokrata Párt a polgári demokrácia megvalósítását hirdette, ezért azt a célt tűzte maga elé, hogy a magyar társadalom minden rétegét felkarolja, és a polgári élet színvonalára emelje. A párt legfontosabb követelései közé a parlamentarizmus, a többpártrendszer, a közigazgatás reformja, az egyenlő, titkos és a nőkre is kiterjedő választójog, a szabad egyház a szabad államban, valamint az adórendszer reformja tartozott.27 Az MKP választási kampánya a vármegyében 1945 szeptemberétől az ország, és ezzel együtt a vármegye területét is elárasztották a felhívások, röplapok és plakátok, amelyek a pártok választási célkitűzéseit népszerűsítették a lakosság körében. Az MKP választási agitációs munkatervében több mint nyolcmillió ilyen röplap és plakát kiadása szerepelt. Ebből mintegy kétmillió általános jellegű felhívás volt a magyar néphez, illetve Budapest lakosságához. A parasztsághoz intézett felhívás 100 ezer példányban készült, ami megegyezett a vasmunkások, a kisiparosok, illetve sportolók számára készített felhívás példányszámával. Az újgazdák részére 600 ezer, a parasztasszonyok részére pedig 500 ezer röplapot adtak ki. A párt listavezetőiről - esetünkben Rajk Lászlóról - választókerületenként 100 ezer röplapot terjesztettek.28 Az írásos propaganda mellett fontos szerepet játszottak a választói gyűlések, illetve az azoknál sokkal bensőségesebb légkört biztosító személyes agitációk. Az MKP ez utóbbira vonatkozóan is kidolgozott irányelvekkel rendelkezett, amelyek középpontjában a pártprogram alapját képező hároméves újjáépítés állt. A vezetők ugyanis fontosnak tartották, hogy a propagandisták minden választóval éreztessék: „a választásokon dől el, hogy 3 év, vagy 30 év alatt építjük-e fel az országot, 3 vagy 30 év alatt biztosítjuk-e a kenyeret, ruházatot, megfelelő lakást, stb. a dolgozóknak. A hároméves tervnek azonban azt a részét kell elsősorban megragadnunk 26 Bihari: i. m. 47. o. 27 Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944-1949. Budapest, 1983, Kossuth Könyvkiadó, 67-68. o. 28 Balogh Sándor: Választások Magyarországon 1945. A fővárosi törvényhatósági és a nemzetgyűlési választások. Budapest, 1984, Kossuth Könyvkiadó, 89. o. 179
