Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
CSOMBOR ERZSÉBET A vármegyei közigazgatásra hárult a megyei közellátás megszervezése: 1947- ben még mindig 77 ezer ember állt központi ellátás alatt. Az újjáépítés, a földreform végrehajtása komoly kihívást jelentett. Súlyos problémát okozott a németek kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere. Csupa olyan feladat, amelyeket egyenként is nehéz megoldani, így együtt azonban az erők koncentrációja, ösz- szefogás nélkül kevésbé járt volna sikerrel. Ugyanakkor a vesztes háború és a külső diktátum miatt újraegyesült vármegyében az egység létrehozása még nehezebbnek bizonyult, mint korábban. Igaz, a körülmények is rosszabbak voltak. A felszínre került érdekellentétek, a viták során elhangzott személyeskedések az egyre veszélyesebb politikai közegben inkább mélyítették a két vármegye közötti szakadékot. Tatabánya 1947-es várossá egyesítése, majd megyei székhellyé való kijelölése további ellentéteket hívott életre. Esztergom megbélyegzett város lett, még a járási központot is Dorogra helyezték innen. A megye elnevezését Komárom megyére változtatták. Az egységes közigazgatás megteremtése a vázat létrehozta ugyan, de az egységes megyévé formálódás az 1950-es évek utánra maradt. 170
