Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
A MEGYEI KÖZIGAZGATÁS VÁLTOZÁSAI TRIANON UTÁN... Bizottság felmentette az addigi vezetőket. A megye új főispánja dr. Joanovich Emil (Nemzeti Parasztpárt), alispánja Váradi József, Esztergom polgármestere pedig dr. Hajdú György lett. A komáromi főispán, Csemy József az új helyzetet elfogadta, de még hosszas viták forrása volt a megyeszékhely kérdése és az egyes megyerészek képviseleti aránya a létrehozandó vármegyei törvényhatósági bizottságban. Úgy tűnt, hogy nem is elsősorban pártérdekek, hanem a lokálpatriotizmus miatt alakult ki a legtöbb vita. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy csakúgy, mint Trianon után, a csehszlovák területekről átmenekült, talaját vesztett hivatalnokréteg küzdött kétségbeesetten a fennmaradásáért, az állásáért. A Komárom vármegyei főispán a törvényes közigazgatás mielőbbi helyreállítása érdekében félreállt.17 Időközben az Észak-Komáromból, Bars, Hont és Pozsony megyéből átmenekült tisztviselők, illetve a gesztesi és tatai járás vezetői - féltve a megye önállóságát - az egyesítésre vonatkozó rendeletet figyelmen kívül hagyták. A május 21-én ülésező Komárom Megyei Nemzeti Bizottság megyei tisztviselőket nevezett ki - szabályos alispáni hivatali apparátus nyert tőlük hivatalt. Érdekes, hogy Esztergom vármegye főispánját Komárom vármegyei főispánnak is elismerték, és a kinevezések legitimálása érdekében hozzá küldtek egy delegációt. így két alispáni hivatal alakult ki, két tisztviselői karral, egy főispán vezetése alatt. A komáromi alispáni hivatal kiadványai „Komárom vármegye alispánja” titulussal és pecséttel jelentek meg. Egy május 18-án kiadott községi körrendeletben az szerepel, hogy a további intézkedésig Komárom vármegye ügyei Esztergom vármegyétől elkülönítve intézteinek és kezeltetnek. Ez azért is érdekes, mert május 5-én már megjelent a „Komárom-Esztergom megye alispánja” felirat egy rendeletén. A főispán igyekezett érvényt szerezni az ideiglenes nemzeti kormány rendelkezéseinek, és május 23-án kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy a két megye egyesült, és a komáromi alispáni hivatal megszűnik. Elrendelte a közös nemzeti bizottság felállítását, amelybe a három járás (a tatai, gesztesi és az esztergomi), valamint a két város (Komárom és Esztergom) hat-hat tagot küldhetett. Pártonként egy-egy tagot delegálhattak, a szakszervezet pedig egy tagot. Ennek a nemzeti bizottságnak lett a feladata a törvényhatósági bizottság létrehozása és a tisztviselői állások betöltése. Május 24-én a komáromi alispáni hivatal megszüntetéséről és a tisztviselők új beosztásáról értesítették az érdekelteket. Azonban leírni könnyebb volt, mint végrehajtani a rendelkezést. Nemcsak az egyes járások és városok érdekellentétei, politikai szembenállása, a tisztviselők kenyérharca, de a nehéz közlekedési viszonyok 17 Ortutay András: Komárom-Esztergom megyék egyesítésének problémái 1945-ben, az alispáni ki- rendeltség születése és bukása. Kézirat, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat könyvtárának kézirattára. 167
