Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
A MEGYEI KÖZIGAZGATÁS VÁLTOZÁSAI TRIANON UTÁN... A közigazgatás korszerűsítése ügyében folytak még kísérletek a két világháború között - elsősorban Magyary Zoltán nevét említhetjük de lényeges változás nem történt a közigazgatás szervezetében, kivéve az első bécsi döntés után bekövetkezett határmódosítás miatt meghúzott új megyehatárokat.16 A Magyar Szent Koronához visszacsatolt, többségében magyarlakta felvidéki területek közigazgatásáról szóló 9330/1938. sz. M.E rendelet egyebek mellett kimondta: addig is, amíg a törvényhatósági beosztást törvény nem rendezi, Komárom vármegyét Komárom székhellyel, Esztergom vármegyét Esztergom székhellyel alakítják újra. Komárom vármegyéhez tartozott eszerint az 1923-ban ideiglenesen Esztergom vármegyéhez csatolt rész és a régi vármegye Magyarországhoz visszakerült része, 11 község kivételével. Közigazgatásilag ideiglenesen Komárom vármegyéhez kapcsolták továbbá Győr vármegye visszacsatolt területét és Pozsony vármegye visszacsatolt területéből azt a részt, amely a Duna és a Kis-Duna között feküdt. Esztergom vármegye területe az 1923-ban Komárom vármegyével ideiglenesen összecsatolt részből és - Kicsind község kivételével - a bécsi döntés nyomán visz- szakerült területből állt. A rendelet szerint a törvényhatósági bizottsági tagokat meg kellett osztani úgy, hogy azon vármegye bizottságába kerüljenek, amelyik törvényhatóság névjegyzékébe - vagy ha az 1929. évi XXX. te. alapján választották meg, akkor az országgyűlési választói névjegyzékbe - fel vannak véve, vagy amelyik területén laknak, vagy ahol a legtöbb adót fizetik. A visszacsatolt felvidéki lakosság képviselete címén a törvényhatósági bizottság tagjai lettek a vármegye területén fennállott csehszlovák járások képviselő-testületének választott tagjai közül azok, akik az illető vármegye területén laktak. Behívásukat a főispán intézte. Esztergomban a kis- gyűlést négy taggal kellett kiegészíteni, akiket a kiegészítésül behívott bizottsági tagok maguk közül választottak meg. Komárom vármegyében meg kellett alakítani a kisgyűlést, amely 16 tagból állott. A bizottságok megválasztása a korábbi jogszabályokban előírtak szerint történt. A Komárom vármegye községi és Komárom városi tisztviselők létszámát és szolgálati viszonyait a testületek megalakulásáig a belügyminiszter határozta meg. Esztergom vármegyében a főispán mellé felvidéki ügyekben tanácsadót rendelt ki a belügyminiszter. Az egyesített vármegyék tisztviselői ott teljesítettek továbbra is szolgálatot, ahol az állomáshelyük volt. A visszacsatolt felvidéki területeken a városi és községi tisztviselők kinevezés útján nyerték el állásaikat a testületek megalakulásáig. A közigazgatás szervezete, munkája a továbbiakban a korábbi gyakorlatot követte a második világháború ideje alatt. * 16 Itt említjük meg, hogy 1938-ban egyesítették Tatát Tóvárossal. Megkezdődött a Magyary Zoltán által kezdeményezett közigazgatási és szociálpolitikai kísérlet a tatai mintajárás kialakítására. 165
