Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vizek, folyók, emberek - Balla Tibor: A Leitha és Maros dunai monitorok tevékenysége Bosznia-Hercegovina 1878-as megszállása során
A LEITHA ÉS MAROS DUNAI MONITOROK TEVÉKENYSÉGE... Mindkét hajó vízkiszorítása 310 t, teljes hosszúsága 49,98 m, szélessége a fedélzeten 8,13 m, holtvízi sebessége 8,3 tengeri mérföld (csomó) - 15,3 km/h -, működési hatótávolsága (a fűtőanyag-felvétel nélkül megtehető úthossz) 1100 km volt. Személyzetüket a haditengerészet adriai egységeiről a Dunára vezényelt két tengerésztiszt és 47 fős legénység alkotta. A két dunai hadihajó megépítésével a dualista monarchia abszolút katonai hegemóniára, túlerőre tett szert a Dunán és annak mellékfolyóin.9 A monitorok első bemutatkozására 1873-ban került sor. A MAROS Bécsben, a világkiállítás ideje alatt a parthoz kikötve fogadta a látogatókat, és a rendezvény egyik fő látványosságának számított. Ezt követően mindkét hajó tavasztól őszig szolgálatban állt, a teleket az óbudai téli kikötőben töltötték. Közreműködtek a ha- jószerencsétlenségek és az árvizek mentési munkálatainál, jelenlétükkel emelték a hivatalos ünnepségek fényét, különböző hadgyakorlatokon vettek részt.10 A két hadihajót a boszniai okkupáció után többször átépítették, és fegyverzetüket korszerűsítették. Végigharcolták az első világháborút, majd a Tanácsköztársaság újra csatasorba állította a két hajót LAJTA és MAROS néven. 1921-ben, az ausztriai Komeuburgban pontonná lebontott LAJTA-t Magyar- ország visszakapta. Elevátornak alakították át (amely a kikotort anyagot a szállítóhajóból kiemeli és egy szállítószalaggal a partra szállítja), felújított hajóteste 1996 óta a budapesti Hadtörténeti Múzeum tulajdonát képezi. A MAROS-t a Szerb- Horvát-Szlovén Királyságban valószínűleg szintén elevátornak építették át.11 Az osztrák-magyar haditengerészet és az okkupáció Az európai nagyhatalmak 1878. június 13. és július 13. között Berlinben ülésező kongresszusa - amely lezárta a cári csapatok győzelmével végződő 1877-78-as orosz-török háborút, és rendezte az új balkáni hatalmi viszonyokat - felhatalmater maximális lőtávolsággal. Mindegyik löveghez 80 lőszer javadalmazás - 35 srapnel, 30 gránát és 15 kartács - járt. A monitorok lövegei még osztott lőszert tüzeltek, azaz két külön egységként először a lövedéket (gránát, srapnel, kartács), majd a fekete lőport tartalmazó hüvelyt tolták be a csőbe, és zárták a lövegzárral. Lásd Horváth János: A MAROS és LEITHA monitorok fegyverzete 1871-1914 között. Haditechnika, 1991. 1 sz. 36-39. o.; Dr. Csonkaréti Károly- Lévay Gábor: Az első dunai monitorok fegyverzetének fejlődése és a folyami torpedóharc. Haditechnika, 1985. 3. sz. 25-29. o. 9 Prasky: i. m. 18. o. 10 Csonkaréti - Benczúr: i. m. 9. o. 11 Prasky: i. m. 142. o. 131
