Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vizek, folyók, emberek - Bagi Zoltán: Folyók és a víz jelentősége a tizenöt éves háborúban
BAGI ZOLTÁN vágva az utánpótlás szempontjából fontos Dunától, rövid időn belül meg kell adniuk magukat, vagy pedig feleannyi költségen és sereggel lehetne őket megostromolni és megszállni, ha az előbb említett három várat a császári sereg visszafoglalta a töröktől - vélekedett Gablmann.1 A hadititkár által lejegyzett stratégiai terv egyáltalán nem számított újdonságnak az udvar tagjai számára. Az 1577. évi nagy bécsi haditanácskozás alkalmával Hans Rueber felső-magyarországi főkapitány emlékiratában kifejtette, hogy a császári seregeknek a Duna mentén Esztergomot, Fehérvárt, majd Budát kellene megtámadniuk, míg Felső-Magyarországon Füleket és a Tisza mentén Szolnokot.2 3 Prépostváry Bálint 1594 januárjában készített tervezetében azt tanácsolta, hogy „Leg elseöben Eßtergomath Zallanak megh, hogy az wyzy ereöth es az hidath wennek ell teöleök. Mys [az alsó-magyarországi császári-királyi haderő - B. Z.] ugyan azkor Hatwanth Zallanak megh. Ha az wr Isten Eßtergomath es Hatwanth Kezben adna, az eggyk had Bwda ala menne, az my hadwnk Pest ala menne, Ket- segnelkül hyßeöm hogy az Wr Isten, eö felsege kezeben adna, az teöb apró warak- bol azonnal mind kyßvtnanak [a törökök — B. Z.], Az Bwday hadnak menteön kellene mennj ala az Dwna melleth, Pest alól mynekwnk Zolnok ala kellene mennwnk, Mywelhogy ott wagyon az Tyßan az hyd [...].” Az, hogy a Duna völgye és Buda az Udvari Haditanács szemében abszolút stratégiai primátussal bírt, a későbbiekben is jól megfigyelhető. Zacharias Geiz- kofler birodalmi fizetőmester 1597. január 11 -i, II. Rudolf császárnak és magyar királynak címzett jelentésében hasonlóképpen Buda és Szolnok egyidejű megtámadását javasolta.4 Az 1600. december 12-én és 13-án, Bécsben tartott haditanácskozásról készített iratból kiderül, hogy az itt résztvevők többsége, kivéve a stájer követeket, nem az akkor elveszített Kanizsa visszavételét, hanem Buda ostromát tartotta elsődlegesnek. Véleményük alátámasztására ugyanazon érvet emelték ki, mint öt esztendővel korábban Gablmann: Buda elestével a többi megszállt magyar- országi végvár is elvész a török számára.5 Ennek a koncepciónak megfelelően, a tizenöt éves háború folyamán a császári-királyi haderő többször is kísérletet tett Bu1 Bagi 2006. 74-76. o. 2 Geöcze 1894.515.0. 3 Prépostváry Bálint egri kapitány tervezete, 1594. január 24. Hadtörténeti Levéltár, Törökkori Iratok Gyűjteménye, 1594/2. sz. irat. Vö. Marosi -Nagy 1986. 213. o.; Tóth 2004. 9. o. 4 Müller 1901.244. o. 5 Meg kell azonban jegyeznem, hogy 1600 novemberében a Ferdinánd és Mátyás főherceg között lezajlott schottwieni tárgyalások alkalmával éppen a Kanizsa elvesztése (1600. október) miatt végveszélybe került Stájerország küldöttei tettek arra javaslatot, hogy a védelmük szempontjából oly fontos, oszmán kézre jutott végvár következő évi ostroma helyett a császári-királyi csapatok Budát támadják meg, s egy elkövetkezendő béketárgyalás alkalmával a két erősséget cseréljék el egymással. Kelenik2005. 336—339. o. 120
