Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
A hírszerzés története a XVI-XX. században - Balla Tibor: Az osztrák-magyar hírszerző és kémelhárító szolgálat szervezete és működése az első világháborúban
AZ OSZTRÁK-MAGYAR HÍRSZERZŐ ÉS KÉMELHÁRÍTÓ SZOLGÁLAT... nél tartott házkutatást, több mint ezer főt (köztük 185 kémet) államellenes cselekmények gyanúja miatt őrizetbe vett. A magyar határrendőrség 1914-ben kétezer embert hallgatott ki kémkedés gyanújával. Közülük 1500 főt letartóztattak, hatvanötöt internáltak, húszat kiutasítottak Magyarország területéről. A dalmáciai tengerparti városokban megszervezték az állami rendőrséget, Zágrábban és Triesztben egy-egy kémelhárító állomást hoztak létre. Az internált vagy letartóztatott, kémkedéssel gyanúsított emberek ügyeit a bíróságok gyorsított eljárások keretében tárgyalták, részben a tábori bíróságok bekapcsolásával. A háború folyamán mintegy százötven főre rúgott a kémkedésért elítéltek száma, ami az összes eset egynegyedét tette ki. Csupán 1914-ben 33 orosz kém fejezte be itt pályafutását. A bíróságok által kiszabott ítélet a legtöbbször halál volt. Előfordult, hogy a kémkedéssel gyanúsított személyeket először intemálótáborokban gyűjtötték össze, ahol kiszűrték közülük a valódi kémeket. A harctéren az első vonalak mögötti területet kiürítették, saját csapataik állásait igyekeztek leplezni a repülők megfigyelései elől, a hadtápterületen rendszeresen és mindenkit szigorúan igazoltattak. Mindegyik hadsereg-hadtápparancsnok- ságnál kémelhárító állomást állítottak fel, amely főleg tartalékos tisztekből állt. Az írásban és távbeszélőn keresztül továbbított parancsokban fedőneveket és rejtjelezést alkalmaztak. A fronton harcolókat arra kötelezték, hogy a hozzátartozóikhoz írt leveleikbe semmit sem vethetnek papírra a csapatok szállításáról, helyzetéről, állomáshelyéről, útközben nem adhatnak felvilágosítást senkinek, továbbá a legénységet a lakossággal szembeni szigorú hallgatásra kötelezték. Az egyenruhákról eltávolították a csapattestek felismerését segítő jelzéseket, a vonatjárművekről leszedték a jelzőtáblákat. Nagyobb hadműveletek végrehajtása előtt az egyik hadszíntérről a másikra irányított csapatok szállítását általában nagy kerülővel és titokban bonyolították le, a hadszíntér felé és a semleges országok határain is határ- és postazárlatot rendeltek el. * A fentieket összegezve minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy Ausztria- Magyarország katonai hírszerző és kémelhárító szolgálata az első világháborúban összességében jól működött (1917-1918-ban már kétezer hivatásos kém, 280 tiszt és 600 altiszt állt alkalmazásában), bár nem olyan hatékonysággal, mint az antant- hatalmaké, illetve a szövetséges Németországé. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére a legtöbbször sikeresen megoldotta az előtte álló feladatokat, információival és tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a Monarchia háborús erőfeszítéseihez. 115
