Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

A hírszerzés története a XVI-XX. században - Balla Tibor: Az osztrák-magyar hírszerző és kémelhárító szolgálat szervezete és működése az első világháborúban

AZ OSZTRÁK-MAGYAR HÍRSZERZŐ ÉS KÉMELHÁRÍTÓ SZOLGÁLAT... szervező kémek nagy gyakorlattal rendelkező személyek voltak, akik egy másik, vagy semleges állam területén szervezték meg a kémkedést, és irányították annak működését. A hivatásos kémek kalandvágyból, üzletszerűen vagy hazaszeretetből választották életpályául a kémkedést. Léteztek kettős kémek, akik egyszerre kém­kedtek két, egymással szembenálló ország vagy tábor javára - vagy mindkettő ká­rára. A nemzetközi kém (tekintet nélkül az országra) ott keresett alkalmazást, ahol jobban megfizették. Az ipari kémek főleg a hadiipar és a vegyipar gyártmányairól, technikai újításairól szereztek információkat. A hírek továbbításának és határokon történő átjuttatásának számtalan módja létezett. Ezek közé tartozott az a módszer, hogy a hírvivő a papírdarabkára írt je­lentést hússzínű szalaggal a szájpadlására ragasztotta, vagy hamis fogsorának a szájpadláshoz tapadó lemeze alá rejtette. Mások a vékony selyempapírra írt jelen­tést az orrukba vagy a fülükbe dugták, és elé vattapamacsot tettek. Többen kartö­rést színlelve, gipszkötés alá dugták el feljegyzéseiket. A jelentést rejthették külön­böző ruhadarabok bélésébe, lehajtható inggallérba, kesztyű ujjába, kalap bélése vagy szalagja alá, esernyőbe, sétabot kifúrt nyelébe vagy fogantyújába, kézitükör- be, kifúrt tollszárba, ceruzába, kulcsba, szivarszipkába, olyan cigarettába, melynek csak egyik végében volt dohány. Női ékszerekben, cipők talprészében, szappanok­ban, fogkrémes tubusokban, gyufásdobozokban, utazóbőröndök fogantyúiban, szi­varokban, nadrágtartókban, élelmiszerekben, könyvek tábláiban is feljegyzések la­pultak. Előfordult, hogy a levélbélyegek alá is jelentést írtak vagy rajzoltak, a bélyegek fogazatának megcsonkítása is jelként szolgált. A férfiak fejére és a nők hátára, továbbá fehér zsebkendőre láthatatlan tintával rejtjeles szöveget írtak. Ha­tárzár esetén a kémek pl. egy szélmalom lapátjainak mozgatásával, fényjelekkel, jelzőtüzek gyújtásával, szokatlan időben történő harangozással juttattak el üzenetet a határ másik oldalára. A hírszerzés fontos eszközeinek bizonyultak a hadszínterek lakosságának, az ellenségtől megszökött katonáknak (az ún. átfutóknak), a hadifoglyoknak és a hadi­fogságból hazatérőknek a vallomásai. * Az osztrák-magyar hatóságok a kémelhárítás, illetőleg az ellenséges hírszerzés megakadályozása érdekében sokféle intézkedést tettek. A világháború kitörésekor a következő rendszabályokat léptették életbe: a hátországban az 1912 óta nyilvántar­tott kémgyanús és államellenes tevékenységgel gyanúsítható személyeket rögtön elfogták és internálták. Az ellenséges államok polgárai közül a katonai szolgálatra kötelezetteket letartóztatták, a többi idegen alattvaló a várható hadműveleti terület kikerülésével elutazhatott. Néhány igen gazdag orosz állampolgárpolgárt visszatar­tottak túszként, hogy őket kicserélhessék a Monarchia cári birodalomban internált 113

Next

/
Thumbnails
Contents