Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
A hírszerzés története a XVI-XX. században - Balla Tibor: Az osztrák-magyar hírszerző és kémelhárító szolgálat szervezete és működése az első világháborúban
AZ OSZTRÁK-MAGYAR HÍRSZERZŐ ÉS KÉMELHÁRÍTÓ SZOLGÁLAT... szervező kémek nagy gyakorlattal rendelkező személyek voltak, akik egy másik, vagy semleges állam területén szervezték meg a kémkedést, és irányították annak működését. A hivatásos kémek kalandvágyból, üzletszerűen vagy hazaszeretetből választották életpályául a kémkedést. Léteztek kettős kémek, akik egyszerre kémkedtek két, egymással szembenálló ország vagy tábor javára - vagy mindkettő kárára. A nemzetközi kém (tekintet nélkül az országra) ott keresett alkalmazást, ahol jobban megfizették. Az ipari kémek főleg a hadiipar és a vegyipar gyártmányairól, technikai újításairól szereztek információkat. A hírek továbbításának és határokon történő átjuttatásának számtalan módja létezett. Ezek közé tartozott az a módszer, hogy a hírvivő a papírdarabkára írt jelentést hússzínű szalaggal a szájpadlására ragasztotta, vagy hamis fogsorának a szájpadláshoz tapadó lemeze alá rejtette. Mások a vékony selyempapírra írt jelentést az orrukba vagy a fülükbe dugták, és elé vattapamacsot tettek. Többen kartörést színlelve, gipszkötés alá dugták el feljegyzéseiket. A jelentést rejthették különböző ruhadarabok bélésébe, lehajtható inggallérba, kesztyű ujjába, kalap bélése vagy szalagja alá, esernyőbe, sétabot kifúrt nyelébe vagy fogantyújába, kézitükör- be, kifúrt tollszárba, ceruzába, kulcsba, szivarszipkába, olyan cigarettába, melynek csak egyik végében volt dohány. Női ékszerekben, cipők talprészében, szappanokban, fogkrémes tubusokban, gyufásdobozokban, utazóbőröndök fogantyúiban, szivarokban, nadrágtartókban, élelmiszerekben, könyvek tábláiban is feljegyzések lapultak. Előfordult, hogy a levélbélyegek alá is jelentést írtak vagy rajzoltak, a bélyegek fogazatának megcsonkítása is jelként szolgált. A férfiak fejére és a nők hátára, továbbá fehér zsebkendőre láthatatlan tintával rejtjeles szöveget írtak. Határzár esetén a kémek pl. egy szélmalom lapátjainak mozgatásával, fényjelekkel, jelzőtüzek gyújtásával, szokatlan időben történő harangozással juttattak el üzenetet a határ másik oldalára. A hírszerzés fontos eszközeinek bizonyultak a hadszínterek lakosságának, az ellenségtől megszökött katonáknak (az ún. átfutóknak), a hadifoglyoknak és a hadifogságból hazatérőknek a vallomásai. * Az osztrák-magyar hatóságok a kémelhárítás, illetőleg az ellenséges hírszerzés megakadályozása érdekében sokféle intézkedést tettek. A világháború kitörésekor a következő rendszabályokat léptették életbe: a hátországban az 1912 óta nyilvántartott kémgyanús és államellenes tevékenységgel gyanúsítható személyeket rögtön elfogták és internálták. Az ellenséges államok polgárai közül a katonai szolgálatra kötelezetteket letartóztatták, a többi idegen alattvaló a várható hadműveleti terület kikerülésével elutazhatott. Néhány igen gazdag orosz állampolgárpolgárt visszatartottak túszként, hogy őket kicserélhessék a Monarchia cári birodalomban internált 113
