Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Útban a konszolidáció felé

ellenszenves volt sokak részére, így vidéken sok helyen a pártok önkéntesen felfüggesztették tevékenységüket. Esztergomban is ez történt, november 4-e után már nem is lehetett róluk hallani.

November 1-jén a Megyei Tanács Munkástanácsának az elnöke javasolta, hogy vegyék kézbe a megye irányítását, és a legfontosabb kérdésekben adjanak irány- mutatást az alárendelt szerveknek. A Megyei Tanács Munkástanácsa így másnap, november 2-án két körlevelet adott ki a közigazgatás és a közoktatás megindításáról.226 Ezekben ismertették a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos javaslataikat, a közellátás, az oktatás, a mezőgazdaság helyzetét és az időszerű feladatokat. A közellátás terén számba vették a raktárakban lévő árukészleteket, a beszerzés megkönnyítésére pedig javasolták a kötöttségek feloldását. A közoktatásban szükségesnek tartották az alkalmatlan vezetők eltávolítását a helyi nemzeti bizottságokkal egyetértésben, a fakultatív hitoktatás biztosítását, az orosz nyelv kötelező oktatásának megszüntetését, az úttörő- és a DISZ-szervezetek feloszlatását.

Már október 31-én javaslat hangzott el Tatabánya intézőbizottsági ülésén megyei nemzeti bizottság létrehozásáról. Ezért november 3-án a Tatabányai Forradalmi Munkás- és Katonatanács ülésére meghívták a járások és a városok - Dorog, Esztergom, Komárom, Oroszlány, Tata - küldötteit. Reményi István köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót dr. Mészáros Gábornak, a tatai küldöttség vezetőjének. Mészáros bemutatta a küldöttségek tagjait, majd vezetőséget választottak. Az elnök Horváth Endre lett. Ügyvezető elnöknek Reményi Istvánt, titkárnak pedig Vladár Ervint választották. Többen nehezményezték, hogy sok kommunista „befurakodott” a forradalomba. Reményi azonban kijelentette, hogy csak a legexponáltabb vezetők elbocsátásáról lehet szó. Megemlítették Nagy Kálmán nevét is. A megyei tanácson megsemmisítették a káderanyagot is.227

Az Esztergomi Nemzeti Tanács november 1-i ülésén szóba került a kérdés, hogy nem kellene-e a Nemzeti Tanács egyik tagját kiküldeni a nemzetőrség megszervezésére. Ezt a javaslatot a Nemzeti Tanács elfogadta és Zséger Lászlót jelölték ki a feladatra. Zséger nemzetőr parancsnokká való megválasztását Bády javasolta. A kinevezésre Zséger így emlékezik vissza: „Később Bády István közölte velem, hogy nem csak erre az egy alkalomra gondoltak, hanem folyamatosan vezessem azt, s erre írásbeli megbízást is adott. A nemzetőrség tagjai részére Felczán alezredes fegyvereket küldött a rendőrségre, amelyeket szolgálatra kimenetelkor kaptak meg a nemzetőrök. Ezeket a fegyvereket minden alkalommal Bugány főhadnagy és Vass százados adták ki a nemzetőröknek.”228 Zséger László tehát a civil

226 Gyüszi László: i. m. 106-108. (maga a dokumentum); Besey László: i. m. 252.

227 Gyüszi László: i. m. 38.

~28 KEMÖL, EMB. B 686/57. 90-91. (Zséger kihallgatási jegyzőkönyve.)

81