Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

A Sötétkapu sötét ügye

koztatta a későbbiekben Felczán Andor alezredes a Nemzeti Tanácsot az esemé­nyekről, ha valóban csak az MDP és az ÁVH utasításait követték az épület védői? Talán mert nem akarta a hadosztály vezetőit amúgy is gyilkosoknak tartó lakosság idegeit tovább borzolni? Október 30-ig azért nem, mert félt, hogy Mecsériéket a nép „felkoncolja”, Mecséri átállása után pedig már nem is lett volna becsületes dolog? Egy tény, a Nemzeti Tanács tagjai a népítéletet mindig megakadályozták. Most pedig térjünk vissza a Pártbizottságnál történtekhez. Az MSZMP jelenté­se a tüntetők fegyverhez jutását a következőképpen egészíti ki: „Steiner elvtárs tudott róla, hogy átmennek a pártbizottságra lőszerért.”135 A kérdés: vajon honnan tudta Steiner Tibor, hogy a tüntetők át fognak menni lőszerért a Pártbizottságra? Azért ürítették ki a Pártbizottságot, mert féltek attól, hogy a tömeg betör az épület­be? Ha ez így volt, és ha tudták, hogy a tömeg lőszerért megy, miért hagyták ott a lőszert és a fegyvereket őrizetlenül? Hiszen a jelentés is megerősíti, hogy a gond­nokon kívül senki nem volt az épületben, amikor a tüntetők egy csoportja odaérke­zett. Tényleg használhatatlanná voltak téve, ahogy a jelentésben szerepel?136 Vélet­lenül felejtették-e ott a fegyvereket, a nagy sietségben vagy direkt hagyták ott, hogy a tüntetőké legyen? Az ország más részén történtekből kiindulva, az utóbbi verzió a reálisabb. Azaz, valószínűnek tűnik, hogy a kommunista hatalom funkcio­náriusai szánt szándékkal juttattak fegyvert a tömeg közé, hogy utána legyen mire hivatkozni a sortűz jogosságát illetően, majd a hadosztály-parancsnokságon azt hirdessék, hogy a tömeg felfegyverkezve vonul a hadosztályhoz, hogy azt megost­romolja. Végül egy adalék a sortüz történetéhez, amely talán választ adhatna a kérdésre. Egy esztergomi lakos így emlékezett vissza 1956. október 26-a esti óráira: „26-án estefelé bementem az üres István Gimnáziumba, hiszen ott tanítottam fizikát és éppen egy kísérletet akartam kipróbálni a fizika szertárban. Este 7 óra körül szokat­lan zajra lettem figyelmes. Az ablakon kinézve a következőt láttam: a Prímás palo­ta előtt kb. 30 katona kiugrott egy teherautóból és kettős sorfalat álltak onnan egé­szen a Kis-Dunáig, ahol az a Dunába torkollik. A teherautó mellett egy Pobjeda is megállt, amiből két ember szállt ki. Az egyik egy tábornok volt, (amit a csíkos nadrágról ismertem meg, annak ellenére, hogy felső rész nem volt rajta, ám én katonai iskolában is tanultam) a másik viszont politikus volt és látszott, hogy na­gyon fontos ember lehet, ha így vigyáznak rá. Amikor az épület előtt elvonult, le a Duna partjára, egyértelműen felismertem őt a lámpafényeknél. Ő volt Gerő! Senki­vel sem volt összetéveszthető ez az ábrázat, így még most is teljes bizonyossággal állítom, hogy az a civilruhás Gerő volt! Amint leért a Dunához, már eltűnt a sze­135 KEMÖL, MSZMP EVB. 14. fond, 2. cs. 5. ő. e. 136 KEMÖL, MSZMP EVB. 14. fond, 2. cs. 12. ő. e. 2. 52

Next

/
Thumbnails
Contents