Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Készülődés és a tüntetések kezdete
értelmiségi ankétot a Petőfi Kör mintájára.33 A megyében ez volt az első nyilvános véleménynyilvánítás. Mivel a helyzet a megyeszékhelyen feszült volt, a vezetők ettől a naptól kezdve együtt voltak, hogy minden eshetőségre felkészüljenek. A legtöbb vidéki városban a budapesti eseményekre való reagálás csak később következett be. Az 1956. október 23-i pesti eseményekről Esztergom lakossága a rádió és az újságok útján szerzett tudomást, a hírek pedig szájról-szájra terjedtek. Csemohorszky Vilmos orvos említi a következő esetet: „Hét óra után a szokásos időben osztályomon voltam és leviziteltem... Na, mondom, jó vicc. Mindjárt jön a főorvos úr, kell mennünk hozzá referálni, és Laci [a barátja - Cs. E.] még nem is vizitelt. Elindultam a szobája felé. Ott lakott a folyosó végén a főorvosi szoba mögött. Beléptem a szobájába, és mit láttam? Laci alsónadrágban hadonászva ugrál a szoba közepén. Mondtam neki: meg vagy őrülve? Itt ugrálsz gatyában, és még nem viziteltél 5 perccel 8 óra előtt! Laci elkezdett kiabálni: ma nem vizitelünk, Pesten kitört a forradalom. Mit beszélsz? - kérdeztem. Hallgasd, mondta, és felhangosítot- ta a bekapcsolt rádiót. Odafigyeltem és tényleg különös sistergést, majd lövéseket hallottam. Na, mondtam, most magyarázd el nyugodtan, mi van. Elmagyarázta, így, ott és ekkor tudtam meg, 1956. október 24-én, szerdán reggel 8 órakor, hogy előző este Pesten kitört a forradalom.”34 Az ország népe számára tehát csak 1956. október 24-én reggel vált nyilvánvalóvá, hogy Pesten fegyveres felkelés robbant ki. A vidékre megérkező lapokból nem derült ki, hogy mi történt valójában az előző napon, a vasutasok azonban szétvitték a forradalom hírét az egész országba. Október 24-e tehát a tájékozódás és a várakozás napja volt a vidék számára. Budapesten a kommunisták ekkor már érezték a veszélyt. Vidéki alakulatokat rendeltek Pestre, hogy azok is védjék a legfontosabb objektumokat. Mivel az esztergomi hadosztály ún. „A” alakulat volt, Mecséri tudta, hogy ha bármi történik, őket rendelik föl az elsők között. Őt beavatták a magyar vezérkar szovjet vezérkarral egyeztetett katonai előkészületeibe és alakulatainak szigorú készenléti állapotot rendeltek el. Az esztergomi pártvezetők is folyamatosan megvitatták a helyzetet Mecsérivel. így történt ez 1956. október 23-án a Városi Pártbizottságban is. Délután 5 óra körül Hídvégi vezérőrnagy Piliscsabára rendelte Mecsérit, aki a politikai helyettessel, Hurai századossal elment a 8. gépesített ezredhez. A vezérőrnagy arra adott parancsot, hogy Mecséri riadóztassa a piliscsabai 8. gépesített ezredet, és 33 A tatabányai helyzetről bővebben lásd Gyüszi László: Tatabánya 1956-ban. Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány, Tatabánya, 1994.; vagy Besey László: i. m. 239. 34 Csemohorszky Vilmos: Pályám emlékezete. Egy orvos az idő sodrában. A szerző kiadása. 1999.160-161. 23
