Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Készülődés és a tüntetések kezdete

Készülődés és a tüntetések kezdete Az 1955-i központi vezetőségi párthatározat után, amikor ismét a kemény kéz politikája lépett életbe, néhány hónap csönd után ismét fortyogni kezdett valami. 1956 tavaszán a fiatal pártértelmiség és az egyetemi ifjúság lépett fel kezdeménye- zően és változásokat sürgetett. Ez év októberében megalakult Budapesten a Petőfi Kör. A párt felső vezetésében tapasztalható bizonytalanság miatt a tanácsapparátus funkcionáriusainál is fokozódott a figyelem az értelmiségiek iránt, és néhány önkri­tikus hang is megszólalt.29 Október 6-án került sor a kivégzett Rajk László és társainak ünnepélyes újra­temetésére. Ez már Magyarország tragédiájának nyitánya volt. Egy hazánkban tartózkodó jugoszláv vendég október 14-én kelt levelében már azt írja pártjának: „egy forradalomhoz minden feltétel adva van!”30 Hat nappal később, október 20-án új szovjet csapatok érkeztek az országba, és még az AVH soraiban is nőtt a feszült­ség. Ebben a belpolitikai helyzetben október 21 -én Bata István honvédelmi minisz­ter elfogadta a „Javaslat a szükséges intézkedésekre” c. előterjesztést.31 Ennek ér­telmében tájékoztatták a magasabb egységek parancsnokait, hogy csak a HM vagy a VFK engedélyével hagyhatják el a helyőrséget, szoros kapcsolatot kell fenntarta­niuk a helyi párt, tanácsi és belügyi szervekkel. Elrendelték a fegyverraktárak el­lenőrzését is. Ráadásul „önállóan is intézkedni képes” parancsnokokat osztottak be a nem megfelelő egyének helyett.32 Ez bizonyítja azt, hogy már október 23-a előtt számított a hatalom országszerte megmozdulásokra, és készült azok elfojtására akár fegyveres úton is, a hadsereg bevonásával. A várható eseményekre a leghama­rabb - feltehetően egy felülről jövő utasítás miatt - a laktanyákban kezdték el a felkészülést. Komárom megye székhelye, Tatabánya az ország szénbányászatának és nehéz­iparának egyik jelentős centruma volt, nem véletlenül tekintette a rendszer bázisá­nak a kormány. Mégis, a városból már október 22-én munkások mentek a Műegye­temre a DISZ meghívására, másnap pedig október 23-án Tatabányán szerveztek Besey László: i. m. 237-238. 30 Varga László: Az elhagyott tömeg. Tanulmányok 1950-1956-ról. Cserépfalvi — Buda­pest Főváros Levéltára, 1994. 85. 31 Kahler Frigyes - M. Kiss Sándor: Kinek a forradalma? Erőszakszervezetek 1956-ban... Püski-Kortárs, Budapest, 1997. 38. 32 Horváth Miklós: Maiéter Pál. Osiris-Századvég- 1956-os Intézet, Budapest, 1995. 60. 22

Next

/
Thumbnails
Contents