Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Az orosz csizma ránk tapos
lyónyomok látszódtak. Egyszer csak a repülőtér épületét körülállták T-55-ös tankokkal, méghozzá úgy, hogy az épületnek mind a négy sarkára állítottak egyet. Belőlük géppisztolyosok ugráltak ki (úgy láttam, hogy ők ejtőernyős deszantos egységbe tartoztak) és berontottak hozzánk. Partizánokat kerestek, de mi mondtuk, hogy itt partizánok biztos, hogy nincsenek. Erre átkutatták az összes szobát. Az egyik belső szoba, valamint a bejárati ajtó elé állított székekre katonákat ültettek őrködni, mialatt a parancsnokuk az őrzés alatt álló szobába ment aludni. Mivel már sötétedett én kerékpárral hazamentem, ám hogy mi történt ezután, azt másnap a repülőtér akkori igazgatójától tudtam meg. Az ő elmondása szerint, miután én elmentem, felébredt a parancsnokuk, azonban engem nem talált ott. Erre azt hitte, hogy én partizán voltam és éppen segítségért mentem. Az oroszok nagyon megijedtek. Ezt mutatja az is, hogy az igazgatót illetve az ő feleségét túszul ejtették, sőt azt is kijelentették, ha jönnek a partizánok, akkor őket kivégzik. Természetesen nem történt az este semmi különös, így hajnali 4 óra körül elmentek Dorog felé.”249 A magyar társadalom továbbra sem nyugodott bele a forradalom vívmányainak szovjet hadsereg általi eltiprásába, ezért az üzemi munkástanácsok felhívására forradalmi követeléseik érdekében országszerte sztrájkolni kezdett. így például az október 26-tól szórványosan megindult vasúti közlekedés november 4-én újra leállt. A szovjetekkel való tatai tanácskozásról még aznap közleményt adott ki az esztergomi Nemzeti Tanács, amelyben ismertették a tatai parancsnokság álláspontját, azaz, ha a lakosság fegyelmezetten viselkedik, s a fegyvereket beszolgáltatják, a szovjet csapatok nem szállják meg a várost. A lakosság azonban nem szándékozott betartani a tatai szovjet parancsnokság feltételeit. Nem tartották be az elrendelt kijárási tilalmat, a fegyvereket sem szolgáltatták be, valamint az éppen november 7-ére kitűzött munkafelvétel sem történt meg. A város vezetői ebben a helyzetben (annak érdekében, hogy a szovjetek bevonulását megakadályozzák, és a rendet fenntartsák) úgy döntöttek, hogy Felczán alezredeshez fordulnak, és a Mecséri-féle rendfenntartás bevezetését kérik tőle.250 Felczán feloszlatta az általa szervezett nemzetőrséget, és szigorú hangú (valóban parancsuralmi stílusú) „Felhívásában” parancsainak megtagadása esetére szankciókat helyezett kilátásba. Elrendelte többek között, hogy a helyőrség területén lévő összes hivatásos tiszt köteles 1956. november 8-án alakulatánál jelentkezni, elmulasztása esetére katonai ügyészi eljárással fenyegetett. A lakosság részéről pedig a 249 Kovács László: i. m. 69. Bende Lajos szóbeli közlése alapján. 250 Fakász Tibor: i. m. 124. 89
