Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Az orosz csizma ránk tapos
szereztünk tudomást arról, hogy két löveget a laktanyából elvittek és kivontatták Dorogra az országúira. Erről akkor szereztünk tudomást, mikor az ezredes távozása után pár órával egy rendfokozat nélküli katona vezetésével, 8-10 géppisztollyal felfegyverzett, általunk ismeretlen személyek berontottak a Tanácsházára a tanács tagjaira fogva a géppisztolyt és követelték a két Dorogra vitt ágyúnak az ütőszegeit. Hosszú ideig tartó fenyegetőzés után Felczán alezredes telefonált valahová és elküldte a csoportot, hogy megkapják az ütőszeget.”241 Este 40-50 civil érkezett a laktanyákhoz, és fegyvereket követelt, de nem kapott. Bár megfenyegették a katonákat, hogy éjjel 22 óra után fegyverrel jönnek vissza a fegyverekért, az éjszaka mégis nyugodtan telt el. Hamvas őrnagy ugyanakkor ittasan riadóztatta osztályát, és nyugatra hívta őket. Azzal bíztatta, hogy ők lesznek az új magyar hadsereg magja. 30 fő vele tartott, de végül Nyergesújfalunál leadták fegyverüket.242 Tatabányán már a második szovjet intervenció másnapján, november 5-én megalakult az MSZMP Komárom megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága, majd megalakult az Esztergomi Városi Ideiglenes Intézőbizottság is Herbály János vezetésével. A megyei szerv még aznap, november 5-én telefonon utasította a helyi tanácselnököket, hogy azonnal vegyék kezükbe a települések irányítását, ahol pedig az irányítást a forradalmi Nemzeti Tanács végzi, ott azokkal együtt kell működni. Esztergomban tehát ezen a napon megyei utasításra megjelent Krausz István és Németh József, két régi VB-tag.243 Mivel az Esztergomi Nemzeti Tanács a szovjetekkel szembeni ellenállást megtiltotta, egyetlen megoldás a tárgyalásos út maradt. A szovjetek Esztergomba még nem vonultak be, így a Nemzeti Tanács elfogadta a két szervezet együttes működését. Az elkövetkező hetekben a közvélemény megnyugtatására továbbra is az Esztergom Város Nemzeti Tanács megnevezést használták, ugyanakkor már létezett, igaz, ekkor még ebbe a szervezetbe betagozódva az Esztergom Városi Tanács is Krausz irányításával. Szovjet egységek azonban november 4-én, és 5-én sem érkeztek Esztergomba. Zsukov jelentései egyértelműen azt bizonyítják, hogy a szovjet megszállás előre kidolgozott terv alapján zajlott, amelynek fő célja a forradalmi erők megbénítása és megsemmisítése volt.244 Valószínűleg a II. világháborús tapasztalataik is eszükbe jutottak, és talán azt sem tudták, hogy a hadosztály-parancsnokság alakulatainak 241 KEMÖL, EMB. B 686/57. 94. (Zséger kihallgatási jegyzőkönyve.) 242 HL, 1956-os gyűjtemény, 3. d. A 34. tüzérezred jelentése. 9. 243 Fakász Tibor: i. m. 149-150. 244 Magyar '56. 2. köt. Megtorlás, ellenállás, emigráció Magyarországon, a Kárpát-medencében, Nyugaton. Magyarok Világszövetsége 56-os Bizottsága, Budapest 1996. 43. 87
